Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Halmágyi Pál: Bevezető az I. és II. világháborús emlékművek Makón és környékén című tanulmányhoz

HALMÁGYI PÁL Bevezető az I. és II. világháborús emlékművek Makón és környékén című tanulmányhoz* Az I. világháborús emlékmüvek a Makó környéki települések igen gyakran egyetlen köztéri szobrai ill. építőművészeti alkotásai. Mint ilyeneknek igen fontos, bátran mondhatjuk, meghatározó szerepük volt az itt élő lakosság művészettel való első találkozásában. A szobrok avatásának, majd az előttük rendezett ünnepségeknek ugyanígy meghatározó szerepük volt e közösségek történelmi tudatának, hazafias érzéseinek, érzelmeinek kialakításában. Gondoljunk vissza a néhány évvel ezelőtti emlékműállítási népmozgalomra, mikor az államszocializmus szétpattanásával, a 80-as évek legvégén és a 90-es évek elején, a II. világháborúban elesett hőseink emlékjeleivel díszítettük köztereinket, temetőinket. Igaz, hogy most 40 év elfojtott érzelmei is mozgatták a cselekvő kezeket, de az alapindíték megkérdőjelezhetetlen. Ahogyan a mi nemzedékünknek apáink iránti kötelessége volt ezt megtenni, úgy volt ez kötelessége a húszas években a túlélő bajtársaknak, a hozzátartozóknak ill. a hősökre emlékező közösségeknek. E momentumokat szem előtt tartva, a Makó és környéki emlékműveket nem művészettörténeti értékeik (bár e téren sincs sok szégyellnivalónk), hanem felállításuk története, az általuk megőrzött névsorok pontos adatai, s hasonló egyéb szempontok szerint vizsgáltuk. A világháború kitörését követően nagyon rövid idő alatt felmerült az igény a hősök emlékének méltó megőrzésére. E társadalmi mozgalom létrehozta a „Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottságot", mely már 1915 januárjában levéllel fordult a belügyminiszterhez. Tudatták a hatósággal, hogy az ilyen emlékmüvek tervének elkészítésére, helyének kiválasztására tanácsokat és javaslatokat adnak a hozzájuk fordulóknak. A hősi emlékmüvek megvalósítását segítendő a Bizottság emlékmű és katonasír osztálya 1916 októberében egy tervgyüjteményt adott ki. Az albumban mintegy 30 művész 85 tervét, azok rövid műleírását és költségtájékoztatóját tették közzé. (A Bizottság ezen osztályának tagjai között az országgyűlési képviselők és tábornokok mellett neves művészeket is találhatunk, úgy mint: Kallós Ede, Ligeti Miklós, Róna József, Teles Ede szobrászok, Alpár Ignác, Pogány Móricz, Vágó József építészek). * A teljes tanulmány a Móra Ferenc Múzeum történeti évkönyvében jelenik meg.