Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Erdélyi Péter. Fényképalbum és cikkgyűjtemény az I. világháborúból. (Surányi Lajos írásai és fényképek az olasz frontról)

„Ugyan, hogyan engedhette meg az Isten, hogy saját házán ilyen pocskot tögyön a talján."" Vagy a nagy véráldozatokat követelő olasz támadásokról így vélekedtek: „ha az istennek büntető keze volna, egy darab eget szakítana azokra, akik ezeket a jámborokat pusztító tüzünk elő kergették."

12 És szólaljon meg egy székely katona véleménye is a doberdói köóceán láttán: „annyi itt a kü, hogy egy isten nem volna elég a megteremtéséhez. Legalább kettőnek kellett lennie."

13 Úgy érezzük, meríthetne ezekből a hiteles szavakból a szakrális néprajz is. Politikai állásfoglalással egyenértékűek elszórt megjegyzései, amelyekkel a karszt-vidéket lakó olaszok világát és az Alföld nyomorúságát összeveti: „Petőfi itt nem írhatott volna palotáról és kunyhóról, mert utóbbi itt nem található."

14 A kősziklák lakói című írásában ugyancsak politizáló célzattal a galíciai és a szlovéniai szlávok életviszonyait hasonlítja össze ekképpen: „... itt nemhogy a marhákkal aludnék együtt a szegény ember, mint Galíciában, hanem még külön hálószobája van az emeleten ... Itt a parasztnak is rendes pantallója és formás kabátja van. ... Pedig ezek is született szlávok ám. Sőt a császáruk is ugyanaz. Csakhogy itt nincsenek beláthatatlan parcellák és sokszáz esztendős úri kastélyok. Itt nincs röghöz kötöttség és koldusbér."'

5 Talál a folklór kutatója is feldolgozandó, hasznosítható anyagot a cikkhalmazban. A gazdátlan bakanóták című cikkében katonanóták közül jegyzett le négyet. Ezeket a katonák szíve virágának nevezte el. Érvényes a közölt nótákra Kálmány Lajos találó megjegyzése: „a történetírónak katonadalainkat kell tekintenie, ha a népnek valamely korról szóló ítéletét akarja megismerni."

16 A korról szóló ítéletet egyértelműen sóhajtják a szívvirágok. Hangjuk panaszos, halálról és temetésről szólnak: „Anyám helyett megsirat egy barna lány, Még az ég is, a kék csillagos ég is ágyúgolyót hullajt rám." „Galíciában vagy Olaszországban leszek én eltemetve" „Doberdónál van egy szomorú szikla halva fekszik alatta." A második dal névkihagyása praktikus célzatú: hadd használhassa minden halált váró magyar baka. 1916 áprilisában San Martinó mellett aligha lehetne más témában megszólalnia a nép egyszerű fiának. Mindehhez Surányi még találóan megjegyezte: ,jó versfaragó műhely a háború". így igaz. Elég, ha belelapozunk Gömöri Jenő A nagy háború katonanótái kötetbe, ez a megállapítás bizonyított. De az is igaz, hogy a fent említett nóták