Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

RÉGÉSZET - Szalontai Csaba: Megjegyzések az alföldi avarság eltűnéséről és továbbéléséről

SZALONTAI CSABA Megjegyzések az alföldi avarság eltűnéséről és továbbéléséről Egy-egy régészeti kultúra és korszak történetében a legfontosabb kérdések egyike a kezdet és vég vizsgálata. így van ez az avar korral kapcsolatban is. Az avarság eredete, első generációinak kutatása mellett, nemcsak a korszak 2 vagy 3 periódusra való osztása, hanem az avar népesség eltűnése is sok vitát váltott ki. A történeti források tanúsága szerint a 8. század végi avar-frank háborúk, és az ezzel párhuzamosan zajló belviszályok, illetve a 9. sz. első éveiben lezajlott Krum bolgár kán féle hadjárat elpusztította az avarságot. Hacsak a források adataiból indulnánk ki, a jelen előadásom is okafogyottá válna. Viszont az említett források kritikai elemzése, illetve a régészeti kutatás az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban engedi meg annak feltételezését, hogy az alföldi avarság a történelmi viharokban nem tűnt el nyomtalanul. Az ezzel kapcsolatos kutatások létjogosultságát az utóbbi években, évtizedekben született tanulmányok egymásnak ellentmondó tanulságai is jelzik. Ezek között az alábbi három - kissé leegyszerűsített - véleménnyel lehet találkozni: 1. a népesség teljes kihalását valló, 2. a továbbélést kérdésében mérsékelten viszszafogott, 3. a népesség töretlen kontinuitását hangsúlyozó elmélet. Természetesen a három vélemény kialakulását nemcsak az befolyásolja nagymértékben, hogy ki milyen forráscsoport alapján vizsgálja a kérdést, hanem sokszor a kutatók vérmérséklete, habitusa, kora is rányomja a bélyegét a kapott eredményre. Ugyanis akik elsősorban a történeti források adataiból indulnak ki, azok nagy valószínűséggel hamarabb jutnak arra a következtetésre, hogy az avar népesség zöme kihalt, míg akik a régészeti adatok felől közelítenek a probléma megoldásához, gyakrabban fogalmazzák meg kételyeiket a népesség eltűnésével kapcsolatban. Az avar továbbéléssel kapcsolatos fenti három megközelítési mód létezésére kiváló bizonyíték az 1992-ben Szegeden megrendezett, „ Az Alföld a 9. században" című konferencia. Ezen kiderült, hogy jelenleg olyan kevés megbízható információval rendelkezünk az Alföld kérdéses időszakáról, és a késő avar kori tipológia és kronológia oly kevéssé van kidolgozva a továbbélés kérdésére kihegyezve, hogy a továbbélés ténye, és mértéke, kizárólag a kérdésben éppen akkor nyilatkozó kutató vérmérsékletétől, hozzáállásától függ. Ez a helyzet pedig nyilvánvalóan a további érvek és ellenérvek ütköztetését kívánja meg. Magam úgy vélem, hogy a kérdést elsősorban a régészeti, embertani vizsgálatok felől lehet megközelíteni. Nézetem szerint ti. a források elemzése már eljutott arra a szintre, amikor sem pro sem kontra nem lehet újabb érve-