Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

RÉGÉSZET - Kürti Béla: Megjegyzések egy avar kori tárgy időrendjéhez és eredetéhez

1984. 68.t.l.; F eked-Szabadföld - KISS A. 1977. P1.LXI.F.5.). Legkorábbi előfordulásait, melyek szerintem a keletről bevándorolt első hullámhoz köthetőek, kutatásunk eddig érdemtelenül mellőzte. így pl. a Klárafalva-B temető 60. (ötvös)sírjában (egészében közöletlen lelet a SZMFM-ban, a nagyszíj véget ld. BÁLINT 1992. Taf.56. 10.) az Altáj vidékére visszavezethető csontfúggesztővel (párhuzamait Id. OVCSINNYIKOVA 1990. Risz.50.), a Kaukázus vidékére visszavezethető áttört (BÁLINT 1992. Taf.56. 2-4) és a Szentes-derekegyházi leletből (CSALLÁNY G. 1939. I.t. 1-3.) ismeretes övdíszekkel (BÁLINT 1992. Taf.56. 5-9.) együtt fordul elő. Ez utóbbi tárgytípus ugyancsak kiemelt jelentőségű, hiszen a legutóbbi nagy összefoglaló monográfiában (Bálint 1992) felsorolt párhuzamok alapján ezek is a korai időszakba sorolhatók. A Klárafalva-B. 60. sírból előkerült sok bronznyesedék egy római bronzüst felvagdosott, az ötvösnek nyersanyagul szolgáló anyaga, és mint ilyen, ismételten a sír korai keltezése mellett szól (a témához ld. GARAM 1982). A tápéi öv jó párhuzamait ismerjük a közöletlen Szeged vidéki avar temetőkből: a már említett kundombi 179., 276., 305. sírokból, a Deszk-Ambrus 20., Deszk-G-l., 16., 18., 26., -H-6., 18., -H-8., 9., 13., H-2., -H-I., -H-20. sírjából, néha maszkos veretek kíséretében (Deszk-M-2., -H-18. , -H-L). (Rítus szempontjából nem érdektelen, hogy a felsoroltak közül egy padmalyos, kettő pedig fülkesír volt; egy sírban a halott fölött kerültek elő az állatcsontok. A Deszk-H-\S. fülkesírban az aknában az egész ló mellett ló-, marha- és birkafej is előkerült.) E leletegyüttesek egészét vizsgálva megfigyelhető, hogy azok mindig nagyjából hasonlóan néznek ki: U keretezésü nagyszíjvég, préselt, sima kisszíjvégek (2-8 db), az övet díszítő gombocskák, rövidebb, címerpajzs alakú kisszíjvégek. (Tipológiai alapon a tárgytípusaiban analóg vasziljevkai granulációdíszes gazdag garnitúra - BÁLINT 1992. T.49. - akár a tápéi típus előképe is lehet.) E sírokban többször fordul elő keskeny végű íj (ld. Dabas, Csóka, Deszk-P-1. sír), ritkábban a nagygömbös korai fülbevaló, és sűrűn fordulnak elő a csont bogozok (pl. a három említett kundombi sírban,vagy a Leobersdorf-11. sírban) is. Ugyanebbe a körbe sorolható be az ún. vezéri sírok egy részének öve is (Kiszombor-O-2., Deszk-G-8., mindkettő fülkesír). A párhuzamok alapján bizonyosak vagyunk abban, hogy e tárgytípus legkorábbi jelentkezése a legkorábbi avar periódusra tehető. Egyes síroknál a korai keltezést erősíti a maszkos veretek megléte is (utóbbiakról részletesen ld. SOMOGYI 1987 és LŐRINCZY 1991). Különösen figyelemre méltó a Deszk-P-1. sírja T-alakú fúggesztőjének címeipajzs alakú felsőrésze, mely maszkos díszítésű éppúgy, amilyen a tápéi is lehetett. A tápéi leletegyüttes további fontos párhuzama végül a csókái avar temető 45. sz. fúlkesírja, ahol az U keretezésü nagyszíj végen és a préselt kisszíj végeken kívül "kúpos fejű sima ezüst pity-