Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Gazdasági költségek feljegyzése (1850-1895)

kg) vetnivaló krumpli júniusban 6 véka (kb. 169 kg) köles, 5 véka (kb. 141 kg) vetnivaló kukorica, 36 icce (kb. 29 kg) paszur (bab). Érdekesség, hogy áprilisban dohánypalánta ágyak megváltására és dohányföld szántásra találunk kiadást. Valószínű, hogy a Torontál északi részén hagyományos, intenzív művelést igénylő dohány helyett a fenti, saját fogyasztásra szánt növényeket vetették, vagy a repcének és búzának kellett a hely. Bérmunkaként repcevágás, nyomtatás és repceföld szántás szerepel a „Bébi oláhok által" (a közeli Obéba és Kisbéba napszámosai), valamint a búza munkálatai: szántás, vetés, hordás, nyomtatás. A napszámosok száma és napi bére helyett csak összesített kimutatás szerepel. Az nem derül ki az adatokból, hogy egy tagban, vagy Kübekháza környékén több darabban volt-e a földterület. Nagysága 15 hold körül lehetett. A későbbi évtizedekben is hasonló méretű földön gazdálkodott, bár a helye és a gazdasági jellege megváltozott. Az 1879-ben fölvett árvízkárosultak kimutatásában Molnár Márton 6 hold 814 öl belső szántó és 8 hold 83 öles tanyaföld után fizetett földadót (27 ft).

5 A földdel kapcsolatos gazdasági följegyzések a füzetben 16 évre megszakadtak. 1852 és 1858 között ügyvédi tevékenységből származó bevételeit rögzítette több-kevesebb rendszerességgel. Csak néhány kiadás szerepel: „László szabónak a téli öltönyre ismét adtam már 25 frot... 12.30", „Disznók árába...50 ft" (1853). 1864-ben nyitott egy kiadás oldalt, decembertől januárig a háztartás néhány tételét rögzítette: „Hütter asztalosnak... 15 ft, Heves doctor...30 f, Szegedi Híradó előfizetése...2 f, fa vágóknak... 3 f, czukorért...5 f, színház...2 f 10, óra reparátió...3 f, czipő, gyertyára adtam...6 f, Tecza szolgállónak... 13 f ill. kétszer „apróságra...4 f 50" és 8 f szerepel. Az igazán rendszeres és részletes feljegyzések 1868-tól találhatók a füzetben. 1867 decemberében a következő évre szóló munkaszerződés már a szőlő és gyümölcsös müvelésére fölfogadott kapás járandóságát és feladatait rögzítette. A szőlő helye sajnos mindvégig nem derül ki a szövegből. 1870. évre haszonbérbe adta a rókusi széna kert melletti 6 és fél hold szántót. Mivel korábban nincs utalás ezekre a földterületekre, a továbbiakban pedig csak az ezekkel kapcsolatos kiadásokat, bevételeket rögzítette, föltételezhető, hogy a kübekházi földet időközben eladta és helyette vásárolta a szőlőt és a város környéki szántót. Ez a két birtok megfelel az árvízi összeírásban található 8 holdas tanya és 6 holdas belső szántónak. A szántó művelését időnként haszonbérbe adta. 1870-ben kukoricát és paprikát termeltek rajta, 110 frt bérleti díjat fizettek neki: „felét Sz. György másik felét Sz. Mihálykor kötelesek fizetni". Hasonló feltételekkel adta ki 1872-ben is 140 Ft-ért „a földet tartoznak Sz. Mihály vásárkor tisztán átadni, - a csőszbér a haszonbérlőké". 1879-ben: „a szántó földet kukoricza és pap-