Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Gazdasági költségek feljegyzése (1850-1895)

rika alá kiadtam holdját 20 frt-ért esik érte 130 ft." Ha maga müveitette, búzát termeltek rajta. Nemcsak a korabeli termelés körülményeiről és költségeiről kapunk képet, hanem a termésátlagról is. 1870 novemberében elvetettek 21 véka búzát, a szántás vetéssel és boronálással 29 ft 90 kr-ba került. Az 187l-es aratáskor „Termett öszvessen 30 3/4 köböl, ebből a részeseknek kiadatott 2 1/4 köböl." Vagyis az elvetett mag kb. öt-hatszorosa termett meg.

6 Az aratás módjára ugyanezen évben a következőket találjuk: „A búza vágása polyva takarításig két kaszásnak kiadtam 14-én conventió minden hold után fél véka búza és fél font szalonna sóval együtt, levágták 5 nap alatt, lett öszvessen 68 kereszt, behordásért fizettem kereszt számra 20 kr-jával öszvessen 13 f 60 krt. - Cséplés költség 16 f 60 kr." Az 1872 októberében három nap alatt két ekével szántották fel: „a szántás-vetésért fizettem 32 ft 50 kr. vagy is holdját 5 ftért - bevetettek három vékájával 1 holdra számítva 5 köblöt, ennek ára volt 12 ftjával számítva 60 ft." A következő évben 70 kereszt, 30 köböl tiszta búza termett, a hordásért 10 kr-t, a nyomtatásért 50 kr-t fizetett keresztenként. A nyomtatást négy nap alatt 4 lóval és öt emberrel végezték el. 1873-ban ugyancsak 5 köböl búzát vetettek a 6 1/2 holdon, 26 ft-ba került. A vágást kiadta 4 ft-ért holdját, „a nyomtatást a csősz vállalta 50 krért 22 kéve keresztjét." Részletesebb adatokat kapunk a szőlő művelésénél. Mivel a munkát az évente fölfogadott kapás végezte, vagy a nagyobb szezonmunkákat (metszés, hernyózás, szüret) napszámosok, fontos volt minden kiadást rögzíteni. A kapás húsz éven át ugyanaz az ember volt, amikor kiöregedett, a fiát fogadták föl. Mégis időről időre újra beírták a szegődés feltételeit a füzetbe, ami két évtized alatt alig változott. A kapás munkabére pénzből és természetbeni juttatásból állt. A hetvenes évek közepétől fokozatosan pénzben váltotta meg az élelem járandóságot, búza vagy rozs, szalonna, só, így a folyó évi árak is dokumentálva vannak. Nagyobb munkákhoz kapcsolódóan részletekben elosztva fizetett a gazda. Szegődési feltételek: Az 1868-as évre 180 ft készpénz, 8 köböl búza, (6 köböl kétszeres, 2 köböl tiszta). 75 font szalonna, 75 font só, 50 kéve, „és szabad fütő" volt a fizetség. 1869-től egyformák a munkaszerződések: „Évi bére őrzési díjjal 112 ft készpénz, 4 köböl kenyérbúza, 50 font szalonna, 50 font só, 25 kéve, és a fagallynyesedék fele, a fa dereka ide nem számíttatik - ezenfölül 7 1/2 kéve vesszőt. A szöllőben minden munka, így a fa tisztogatás és ültetés a kapás kötelessége, - kivévén a metszést és döntést, vagy fordítást - a pókháló hernyózáshoz segítséget adok; aratáskor 3 heti szabadságot kap, ha a szükséges kapálást bevégezte" (1872). Ez négyszeri kapálást jelentett, ha elmaradt egy, azt pénzben leszámították. 1874-ben annyiban módosult a szerződés, hogy a