Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

NÉPRAJZ - Szűcs Judit: Hogyan tükröződik Csongrád népi társadalma a viseletben és a gyermekéletben?

A vizsgálat kiindulópontja a földművesek, iparosok és más fizikai munkát végzők társadalmának rajza. Ennek vizsgálatát a téma vezetője a jelzett források felhasználásával és korábbi kutatásainak hasznosításával készíti el. A múlt század második fele társadalmának rajzát főképpen a hagyatéki leltárak ingatlan vagyon leírásával és a kapcsolódó peres iratok alapján fogalmazza meg. A századforduló és a 20. század társadalma rétegeit már több, korábban jelzett forrás együttesében lehet megrajzolni. A textíliák, a viselet kutatásában tájékozott, már eredményeket elért munkatárs, Tésikné Knotik Márta a vázolt vizsgálatban a társadalmi kötöttségek figyelembevételével új szempontot visz munkájába. A megye más településeihez kötött eredményeit használja föl csongrádi vizsgálatában. Fotók elemzésében is számíthatunk korábbi kutatási tapasztalataira. Jelen sorok írója a férfiviselet rétegekhez kötött vizsgálatával foglakozik.

2 Bárkányi Ildikóra főként a gyermekviselet elemzésében számíthatunk. O a gyermek fejlődését, iskoláztatását, nevelésének módjait, a játékokat a téma jellegéből adódóan a 20. századi szóbeli gyűjtések, levéltári források, korabeli újságok felhasználásával fogja végezni. A felnövekvő ifjúság nevelését és nevelődését társadalmi rétegenként nézi meg. Arra keresi a választ, hogy a gyermekek nevelése, játékai, hozzá való viszonyuk mennyiben függ a család gazdaságitársadalmi helyzetétől. A fő- és résztémáknál is szempont, cél a valós és a vágyott társadalmi helyzet tükröződésének vizsgálata, figyelembe véve, hogy a tényre utaló adat, összefüggés a forrástípustól függően különböző lehet. Ugyanakkor kutatásaink összegzése a forrástípusok együttes, egymással egyeztetett adatainak értelmezésével fog történni. A fenti pályázatot 4 éves futamidővel, de a tervezettnél lényegesen kisebb költségvetéssel kevesebb anyagi fedezettel fogadták el. Ugyanakkor a kutatási program újrafogalmazását kérték. Ebből idézek: „A 19. század közepétől a 20. század közepéig terjedő időszakban a források adta lehetőségek és a szűkös anyagi feltételek mellett csomópontokban határozzuk meg a téma kutatását. Pontosabban a 100 év 1850-től 1918— 1920-ig terjedő időszakát két csomópontban vizsgáljuk. A kiinduló pont az 1850-1860-as időszak, amelyet az inventáriumok alapján lehet kutatni. A hagyatéki leltárak foglalkozás, ingó- és ingatlan vagyon adatait, ennek részeként a viselet tárgyait egymással összefüggésben vizsgálva lehet majd értékelni. Következő csomópont az első világháború időszaka. Ekkor vált általánossá a fényképezkedés a paraszti, iparos és más fizikai munkát végzők családjaiban. Ebben az időszakban a társadalmi rétegződés és viselet kapcsolatát a hivatásos fényképészek által készített műtermi felvételeken az utódok szóbeli adataival kiegészítve vizsgálhatjuk.