Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

NÉPRAJZ - Szűcs Judit: Hogyan tükröződik Csongrád népi társadalma a viseletben és a gyermekéletben?

A harmadik időegységben, az első világháború utáni időszakban, a hivatásos szabadtéri és az amatőr fotók, emellett az adatközlők - az előbbi korszaknál élményszerübb - visszaemlékezései, adatai együttesen jelentenek forrást. Ezen adatok kiegészíthetők a múzeumban az 1980-as években gyűjtött az 1930-60-as évek viseletét tükröző ruhadarabok feldolgozásával. A forrástípusok közül az újságokban a felnőtt viseletre vonatkozó adatok mellett a gyermek nevelésére, neveltetésére és viseletére, annak vizsgálatára használható adatokat gyűjtjük össze. E kérdés kutatásához a helybeli újságokon kívül a XX. század húszas-harmincas éveitől egyre több gyermekfotó és recens anyag szolgálhat alapul. A gyermekélet vizsgálatát a források adta lehetőségek a XX. századra szűkítik le. A város népi társadalmának vizsgálatát - párhuzamosan más településekével - régebb óta végzem. Kezdetben a paraszti rétegekkel, újabban a 19. és 20. századi vízi élethez kötődő iparokkal, foglalkozásokkal, majd általában az iparosságnak a város 20. század első fele társadalmában elfoglalt helyével foglalkoztam.

3 Ezen előadások, írások be fognak épülni az átfogó vizsgálatba. Részben úgy, hogy felvetik a kérdést, mely rétegeknek van meghatározó viselete, melyek nem rendelkeznek önálló másokétól eltérő ruházattal, illetve mely rétegeké marad egy korábbi időszakból esetleg ismeretlen.

4 De folytatom a férfiviselet vizsgálatát is A társadalmi rétegződés tükröződése a csongrádi férfiviseletben címen.

5 Ebben a téma elemzését több időszakból különböző forrásfajták felkutatásával és felhasználásával kíséreltem meg. Ennek tanulságaiból idézek néhányat: - A 19. század közepi levéltári és irodalmi források alapján az adott időszak paraszti, iparos és mindkettő polgárosuló viseletének alapvonásai adatolhatok, meghatározhatók. - A különböző források - a levéltári, az egyéb írott, a fényképek és a recens anyag - alapján a társadalmi rétegenként jellemző viselet, ha folyamatosan nem is, de a jelzett csomópontonként bemutatható. - Ebben nagyobb mennyiségben az első világháborútól meglévő fotóknak meghatározó szerepük van. Előadásom további részében a fotók felhasználhatóságával foglakozom. A fotók értékelésének lehetséges szempontjai, annak kérdésenkénti megfogalmazása: Mikortól számolhatunk megjelenésükkel? Milyen alkalommal, milyen körülmények között készültek? Kiket, hogyan ábrázoltak? A fotó készítője hivatásos vagy amatőr? Mikortól jelennek meg az amatőr képek? Társadalmi rétegenként milyen eltérések vannak a fenti szempontok érvényesülésében? A magyar nemesi, köznemesi családban az 1860-as évektől számolhatunk az amatőr képek megjelenésével és mindkét féle képek albumba rendezésével. Hivatásos fényképészek családokat és barátokat leggyakrabban egy-egy életforduló alkalmával fotóztak le. Az amatőr képek témája a hazai táj, az