Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

NÉPRAJZ - Szűcs Judit: Hogyan tükröződik Csongrád népi társadalma a viseletben és a gyermekéletben?

SZŰCS JUDIT Hogyan tükröződik Csongrád népi társadalma a viseletben és a gyermekeiéiben?

1 Két évvel ezelőtt, 1991-ben, szintén a felolvasó ülésen a fenti témáról Férfiviselet Csongrádon (egy megkezdett vizsgálat tanulságai) címmel tartottam előadást. 1992-ben a témát „A társadalmi rétegződés kifejeződése a textíliákban és a gyermeknevelésben Csongrád mezőváros példáján" címmel, és a kutatók számát Tésikné Knotik Mártával és Bárkány Ildikóval kibővítve OTKA pályázatnak adtam be. Ezt az 1993-1996 közötti időszakra T007030 számon fogadták el. Az 1992-ben meghatározott téma rövid kifejtése: Vizsgálatunk tárgya Csongrád - egy mezővárosi és nagyközségi lét között meghatározható település - népi társadalma rétegződésének bemutatása. Kiindulópont és az egyik vizsgálati téma a rétegződés gazdasági és társadalmi feltételeinek tisztázása. További témák: ennek tükröződése a viseletben, a háztartás textíliáiban és a gyermeknevelésben, a gyermekjátékokban. A témaválasztás indoka: a kérdés ilyen irányú módszeres kutatása még nem folyt. A vizsgálatban a résztvevők megkezdett kutatásaikat folytatják, illetve azt új szempontokkal bővítik. A múlt század közepétől jelen század közepéig terjedő időszakot levéltári és egyéb írott források, újságok, visszaemlékezések, szóbeli gyűjtések, fényképek és múzeumi műtárgyak felhasználásával kutatjuk, melyben (ti. a kutatásban) a témák, résztémák jellegétől függően a felsorolt források különböző hangsúlyt kapnak. Gazdag levéltári anyag, inventáriumok, peres iratok állnak rendelkezésünkre, főként a kérdés 19. századi vizsgálatára. A múlt század végétől megjelenő helyi újságok és az írott visszaemlékezések egészítik ki az előbbiekben jelzett 19. század közepi és második fele levéltári anyagát. Jelen század társadalomképe a levéltári források, például virilis névsorok, statisztikák és a szóbeli visszaemlékezések együttes felhasználásával készíthető el. (A visszaemlékezések és általában a kutatás értékét növeli, hogy a városhoz kötődő tanyarendszer, a hagyományos gazdálkodás elemei és tárgyi világa más Csongrád megyebeli településekkel ellentétben Csongrádon 1960 után napjainkig sem szűnt meg teljesen. így a két világháború közötti paraszti viselet sem. A múzeumi tárgy-, fotó- és dokumentumgyüjtés kötődik a vizsgálathoz. (1993 végéig 298 tétel (darab) lakástextília és 355 viseleti, 5 gyermek, 158 női és 120 férfi ruhadarab gyűlt össze. (Többségük az 1980-as években.) A munka tárgyi feltételeit iratmásoló, személyi számítógép és mikrofilmleolvasó kell, hogy biztosítsa.