Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: A szegedi múzeum történetének vázlata (1883-1917)

viszont kiváltotta az adományozó Somogyi Károly ellenkezését. így 1888-ig, Somogyi Károly haláláig a múzeum a van is, nincs is állapotában létezett. Senkit sem izgatott a tárgyak sorsa, biztos helyen, biztos kezekben voltak. Mivel a város „örök időkre" vállalta a könyvtár fönntartását és gyarapítását, ennek tárgyi, személyi föltételeit, a múzeum léte különösebb kiadást nem jelentett. Ez a szemlélet, hogy ti. a város nagyon olcsón jut egy új kulturális intézményhez, fontos szempont volt abban az időben. Reizner 1888-ban fejtette ki először múzeumszervezési elképzeléseit. Célszerűnek tartotta a múzeumot a könyvtár mellett berendezni. A környék faunáját, flóráját és etnográfiáját is gyűjtő egyetemes alföldi múzeum „a város nagyon is sok oldalról igénybe vett anyagi erejét messze fölül múlja", - írta és ezenkívül a természettudományos tárgyak gyűjtése és kezelése nemcsak drágább, hanem speciális szaktudást igénylő feladat. Ezért a legtöbb vidéki múzeum példájánál maradva városi történelmi és régiségtár megszervezését javasolta. Az addig összegyűlt természetrajzi anyagot az 1886-ban kapott Feitinger-féle botanikai gyűjtemény elhelyezését alapul véve valamelyik tanintézetnek kívánta átadni. A múzeumot öt osztállyal tervezte: I. Kőemléktár - főként a várbontás köveit tartalmazta. II. Éremtár - az érdeklődésének megfelelően nagy hangsúlyt kapott. III. A régiségtárba nemcsak a régészeti korú, hanem a közép és újabbkori tárgyak és a céhemlékek is beletartoztak. IV. A fegyvergyüjteményi osztályba kerültek a zászlók és a város hivatalaiban használaton kívül került tárgyak is. V. A történelmi képtárba arcképeket, festményeket, rajzokat és metszeteket kívánt összegyűjteni. Ez a tervezet azért is fontos, mert e jóváhagyott terv alapján kezdte el a rendszeres gyűjtőmunkát és jól lemérhető a kilencvenes években bekövetkezett szemléleti változás. Az új igényeknek és elvárásoknak megfelelően néhány osztályt összevontak és új osztályokat állítottak föl. A század végére a következő négy osztályból állt a Somogyi könyvtár és a városi múzeum: könyvtár, érem, régiség és történelmi emléktár, szépművészeti osztály, természetrajzi osztály. Fölmerül a kérdés: minek köszönhető ez a minőségi változás, a gyűjtőkör ilyen mértékű kiterjesztése? Két alapvető oka volt: az egyik a város azon törekvése, hogy az ország harmadik egyetemét Szegeden állítsák föl és ehhez a jól rendezett könyvtár mellé több tudományágra kiterjedő múzeumot akartak létrehozni. Elsősorban ez volt a természetrajzi tár megteremtésének indítéka (1896). A másik: a századvég nagy jelentőségű, a nemzeti kultúrára pozitív hatást gyakorló rendezvényével függ össze, a millenniumi ünnepségekkel. A nagyszabású terveknek köszönhetően a múzeum gyorsütemű gya-