Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Tóth Ferenc: Borovszky Samu Csanád megyei monográfiájának születése

rendezte volna elsőnek sajtó alá. A megyei közgyűlés fedezet hiányában elutasította az alispán előterjesztését. A kiegyezés korában bizonyos társadalmi érdeklődés nyilvánult meg a helytörténeti munkák iránt. A kutatók és az érdeklődők szervezett összefogása hozta létre a régészeti és történelmi társulatokat. Elsőként 1872-ben Nagyváradon alakult meg a Biharvármegyei Régészeti és Történeti Társulat, két évvel később hozták létre a Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulatot. Kicsit megkésve - de Csanád megyét megelőzve 1885-ben kezdte meg működését Temesvárott a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat. Tevékenységi körükből kiragadva a publikációkat, magasan kiemelkedik a Békés megyei társulat a maga 17 évkönyvével. A szerzők között olyan kiváló történészek vannak, mint Csánki, Fraknói, Károlyi, Pulszky, Szilágyi, Thaly, Hampel. Temesvárott havi folyóiratot, Nagyváradon mindössze két füzetet adtak ki. Csanád vármegyében a társadalmi igény kisebb lehetett, ugyanis Lonovics József főispánt az foglalkoztatta, „vájjon mit kellene tenni, hogy a zsibbadságban szenvedő társadalmi életünket felvillanyozva új életre keltsük és véget vessünk azon fatális keleti indolentiának, mely minden nemesebb tevékenykedést és felbuzdulást perhorreskálva, az édes semmit nem tevés puha párnáin szunnyadja dicstelen álmát." A Pesty Frigyes féle monográfiái tervrajzot két évtized múltán, 1894-ben Tagányi Károly vette bonckés alá. Szerinte a lexikonszerűen teljességre törekvő szabályzat nem valósítható meg, eddig egyetlen ilyen munka sem készült. A monográfiáknak a célja csupán a terület történetének feldolgozása lehet. Szerinte a monográfia a történész képességétől és nem a szabályzattól függ, ezért csak a fő elvet kell meghatározni, a kívánalmak minimumát szabad körül írni. Véleménye szerint a földolgozásnak két részből kell állnia: a megye általános történetéből és a helységenkénti részletes leírásból.

3 Mire a Csanádmegyei Régészeti és Történelmi Társulat ötéves vajúdás után megalakult, Pesty Frigyes súlyos beteg, pár hónap múlva meg is halt, így újabb szerző után kell nézni. Czinkotszky Márton szerint a fontos munkának „avatott kézből, millenniumhoz méltó s örök becsű" alkotásnak kell lennie.

4 A Békés megyei gyökerű Karácsonyi Jánost, a tudós káplánt, a későbbi akadémikust kérte föl. Válasza készséges volt. „Nekem már jelentek meg Csanád megye múltját érintő értekezéseim; azokat esetleg, ha a nagy müvet elvállalom, szívesen felmutatom."

5 Czinkotszky december 7-én már arról tájékoztatta a fiatal történészt: „hallgatásunk oka pénzhiány."

6 Bemutatkozó előadás tartására hívják Karácsonyit, megbízására azonban mégsem kerül sor. Lonovics Józsefet bántotta az egy helyben topogás. Kerek egy évvel később, 1890. december 16-án írta: „Az idő rohamosan halad, a millennium