Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Tóth Ferenc: Borovszky Samu Csanád megyei monográfiájának születése

pedig nap nap után közelebb jön, és mi - az ős megye epigonjai - még arra sem érünk rá, hogy annak nagy múltja és történelme megírására gondolnánk." Újabb évek teltek el eredmény nélkül. 1893. szeptember 14-én a Magyar Tudományos Akadémiát kérték fel, hogy hirdessen pályázatot, kösse meg a nyertessel a szerződést, végül pedig a kész munkát bíráltassa el. Az Akadémia Történettudományi Bizottsága ajánlkozásra szólította föl a történészeket.

7 Szentkláray Jenő rábeszélésére Borovszky Samu kötélnek állt: „Tekintettel arra, hogy feladatomnak sikeresen meg akarok felelni, minden szabad időmet a monographiához megkívántató adatok egybegyűjtésére, feldolgozására kell fordítani." Borovszky vállalta, hogy önálló kutatások alapján, két kötetben, a Századokban közzétett tervezet szerint, 60 nyomtatott ív terjedelemben földolgozza a megye történetét a vármegye újjáalakulásáig, 1715-ig. Makó város kívánságára a reformációval és a város közművelődési viszonyaival külön fejezetben foglalkozik. Az első kötet kéziratát 1896. május 31-ig, a másodikat 1898. május 31-ig elkészíti. A kötetet legalább 300 példányban kinyomatja, ebből 150 példányt a megye közönségének díjtalanul rendelkezésére bocsát. A szerzőt 6000 forint tiszteletdíj illeti. 1000 forintot a szerződés aláírásakor, 2000 forintot az első kötet kéziratának elfogadásakor, 1000 forintot a második kötet kéziratának elfogadásakor, 2000 forintot a második kötet megjelenésekor vehet fel. A 150 példányon felüli kötetek tulajdonjoga a szerzőt illeti. Csánki Dezső és Tagányi Károly 1896. május 28-i bírálatukban elismerően nyilatkoztak az első kötet kéziratáról. „A mü mindenben megfelel ama kívánalmaknak, melyeket a bizottság a tervezet és a szerződés szerint tőle megkövetelt. S ha nincsenek is külön: iskolázás, igazságszolgáltatás, vármegyei szervezet, egyházi élet sat., más monográfiákban használatos című fejezetei, minden korszakban lehető bőven megbeszéli azokat a kulturális momentumokat, melyek ép[p] arra a korszakra nézve Csanádmegyében jellemzők és fontosak. S ha annak idején bő név- és tárgymutatót készít kötetéhez, mindenki könnyen tájékozódhatik benne bárminő kérdésre nézve."

8 Hiányolják a Szent István előtti és a prehisztorikus korszak mellőzését, ezt a szerző pótolja. A forrásfeltárást példamutatónak tartják: Borovszky ismeri a nyomtatott irodalmat, és rövid idő alatt nagy szorgalommal összegyűjtötte a levéltári anyagot is. Előadásába életet igyekszik önteni, stílusa eleven és könnyen olvasható. „Tudományos szempontból is mindenképp megállja helyét, a m[élyen] t[isztelt] bizottságnak elfogadásra örömmel ajánlhatjuk." A második kötet lektorai, Tagányi Károly és Csánki Dezső megállapították, hogy a szerző „minden valamire való adatot összegyűjt, a források pon-