Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Tóth Ferenc: Borovszky Samu Csanád megyei monográfiájának születése

TÓTH FERENC Borovszky Samu Csanád megyei monográfiájának születése A Magyar Történelmi Társulat megbízásából a neves pozitivista történész, Pesty Frigyes (1823-1889) 1872-ben A vármegyék történeti monográphiájának tervrajza címmel Franki Vilmossal a megyei monográfiák írására szabályzatot dolgozott ki, amelyet a Társulat elfogadva a helytörténeti kutatók figyelmébe ajánlott.

1 A tervezet szerint a feldolgozás a vármegye földrajzi és helyirati ismertetésével kezdődik. A kültörténet a magyarok bejövetele előtti időt és a vármegye országos eseményeit tartalmazza, a belsötörténet a közigazgatást, közbiztonságot, a népesség adatait öleli fel. További fejezetek: egyházi és vallási állapotok, közművelődés, gazdaság, kereskedés, ipar és a birtokos családok ismertetése. Mellékletként javasolnak térképeket és rajzokat, továbbá minden feldolgozáshoz kapcsolódna okmánytár is. Pesty Frigyes többé-kevésbé a módszertani tervezet szellemében írta meg a Szörényi bánság és Szörény vármegye történetét három, Krassó vármegyét négy kötetben. Pesty Frigyes - Lonovics József főispán megkeresésére - hajlandónak mutatkozott megírni Csanád megye történetét, ha a terjedelemre és az elkészítés idejére a megye nem szab határt. Csanád megyének a Maroson túli területére igen sok oklevél került már a kezébe, így általános tájékozódása van a megyéről. Az alispánnak küldött levelében 1885 őszén föl is vázolta monográfiájának felépítését. „Elsőkötet. A történet forrásai. A vármegye régi határai. A megye külső története. A megye belső élete. Közigazgatás. A megyei gyűlések. Egyházés iskolaügy. Igazságszolgáltatás. Honvédelem. Adóügy. Nemzetiségek. Telepítések. Török korszak. Német korszak. Alkotmánytörténet. Gazdaság, kereskedés, ipar, közlekedés. Birtokviszonyok. Közművelődés. A csanádi püspökök, a főispánok, az alispánok, a szolgabírák, országgyűlési követek és képviselők kritikai névsora. A megyei birtokos családok geneológiája. Második kötet. A mostani és a régi Csanád vármegyében létező és létezett várak, városok és községek története, amennyire kinyomozható; beleértvén azokat is, melyek az idők mostohasága következtében elpusztultak. Harmadik kötet. A megye történetére vonatkozó oklevéltár. Csanád vármegye levéltárában ugyanis csak az újabb korra vonatkozó történeti adatokat lehetvén találni, kiváló fontosságú dolog a megyét illető okleveleket, ott ahol felfedezhetők, összegyűjteni és kiadni. - Mindegyik kötet mintegy 30 nyomtatott ívre terjedne."

2 Elvégzését 6000 forintért vállalta. Munkáját a területre vonatkozó oklevelek összegyűjtésével szándékozott kezdeni. Ezt