Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Marosvári Attila: Gróf Klebelsberg Kunóné Botka Sarolta emlékirata

soha le nem tagadott érzelmi szűrőjén keresztül szelektálja a rég- ás közelmúlt történéseit Ám följegyzései ezzel együtt is forrásértékűek, mert a szerző képes volt megtalálni azt az egyensúlyt, amely az objektív adatközlés szabályai és a visszaemlékezés ki nem iktatható szubjektív tényezői között optimális szintet jelenthetett. Botka Sarolta, aki magáról szerényen megjegyezte: „Nem tudja az én íráshoz nem szokott avatatlan tollam kifejezni...", nagyon jó érzékkel választotta ki azt az emlékírói alapállást, amely még mértéktartó és hihető távolságtartást biztosít tárgyától anélkül, hogy az egész munkát hitelessé tevő személyes hang csorbát szenvedne. Akaratlanul is előfordul persze, hogy az emlékíró az újra és újra feltörő legbensőbb érzelmek hatására egy-egy megjegyzésével fölnagyít, eszményít bizonyos személyiségjegyeket, eseményeket, de nem ez az általános, nem ez határozza meg a visszaemlékezés egészét, hanem a visszafogott, tárgyszerűségre törekvő stílus, melyet rendre átés átitat egyfajta költői emelkedettség, sőt néhol kínzó önmarcangolás is. De éppen ezek együtthatásaként válik Botka Sarolta emlékirata tagadhatatlan forrásértékén túl felemelő olvasmánnyá, egy valóban sírig tartó kapcsolat megrázó dokumentumává. IRODALOM Életutunk, emlékek. Feljegyezte: Klebelsberg Kunóné Botka Sarolta. Kézirat. (Jakobey Anikó tulajdonában) Életutunk. Gróf Klebelsberg Kunóné visszaemlékezései. A bevezetőt írta, a szöveget jegyzetekkel ellátta és sajtó alá rendezte: dr. Máriaföldi Márton. Szeged, 1992. Huszti József: Gróf Klebelsberg Kunó életműve. Bp. 1942. Gróf Klebelsberg Kunó emlékezete. A gr. Klebelsberg Kunóról szóló emlékbeszédek és megemlékezések 1932-1938. Bp. 1938.