Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Rózsa Gábor: A Kurca folyó színeváltozásai

RÓZSA GÁBOR A Kurca folyó színeváltozásai „Addig kellene, tenni ellene, míg nem késő !" (TEMESVÁRY Kriszta: „A dunai vízlépcső?") A világtól elvonult, magányosan élő nyugalmazott magyar tanárnő alig tíz éve, 1983-84-ben vetette papírra - szellemesen meglépcsőzve a sorokat, ezt a kis kérdező című, ás ráfelelő végű epigrammáját.

1 Talán épp a Kurcaparton sétálva jutott az eszébe, amikor elnézte az egyre zavarosodó, náddal, sással súlyommal benövő folyót, melyen gyerekkorában még láthatta közlekedni a lápokat, nézte, amikor belehajtották a marhákat, meg ahogy a szekereket mosták benne lovastul. Az alföldi vízjárást átalakító folyószabályozásnak is voltak megalomán ötletei. GODOR főhadnagy 1787-ből való elképzelése a Tisza baloldali mellékfolyóinak szabályozására nem kisebb „átvágást" javasol, mint Ungvártól Tokajig, és Tiszaújlaktól Debrecenig harántirányban, onnan Szolnokig, illetve Gyulán át Aradig, Nagyváradtól pedig Csongrád-Kecskeméten át Pest alá megásni a kanálist. Keresztül a mocsarakon, lecsapolva azokat, illetve a beiktatott kis tavak zárógátjain átbukó vízenergiát malomba fogva - két legyet egy csapásra - „csúcsra járatva" legyőzni a természet erőit, munkába fogni azokat.

2 (1. kép) MIKOVINY Sámuel, aki feltehetően BÉL Mátyás(sal?), megbízásából 1730 táján már behajózta a Tisza völgyét, és megalkotva Csongrád megye első kéziratos mappáját (is) bizonyára jó alapul szolgált a sok igazságot rejtő leírásnak: 3-4 (a Kurcáról szólva) .ahogy a Körösből alig egy dárdavetésnyire a Tisza-torkolat előtt kilép, ágy kis távolsággal ugyanazon folyó mellett folyik, és mivel később visszatér oda, ez az egész, a Kurca (és a Tisza) által közrezárt terület úgy néz ki, mintha egy, csakis a Tisza által szabadon hagyott sziget lenne. " Még szemléletesebb a szigetszerű áradmányos terület képe a Jászság, Nagy- és Kiskunság kevéssel későbbi feldolgozásának térképrészletein, melyet később átvesznek a nyomtatásban is megjelenő mappák, mint pl. SUHAJDA Mátyás Váci Egyházmegye térképe is. Persze, a térképes forrásokkal mindig csínján kell bánni, elég ha utalunk néhány térképkiadóról új kiadóra terjedő hibára, pl. Csongrád Tisza-balparti, vagy Köröszugi helyheztetésére, a Bőldi révnél átkelő utazók „tévedésére", akik a Tisza-Kurca szűkületben csak Tiszát látnak, vagy a Belsővárosi „Árok"-ban már-már a keresztbe zúduló Köröst tisztelik. Vajon mi az, ami vándorlásra készteti, és mégis mintha marasztalná is a Tiszát és a Köröst a mai torkolatuk környékén? Csak képileg emlékeztetek a kéziratos csongrádi térképek között 1985-ben végzett kutatásaimra,

8 valamint