Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - T. Knotik Márta: Egy régi szegedi ház

T. KNOTIK MÁRTA Egy régi szegedi ház Azt szoktuk mondani a téma az utcán hever. Az én témáim, ha nem is ott hevertek, de szépen folytak egymásból évtizedeken keresztül. A viselet feldolgozásához korabeli fényképekre volt szükségem, melyek a fényképészek kezemunkáját is dicsérték. Előállításukhoz azonban fényirdákra, műtermekre volt szükség. A fényképészet-történet feldolgozásakor a műtermeket magukbafoglaló épületekkel kapcsolatban máris az épületek történetének kutatásánál találtam magamat, így kerültem kapcsolatba témámmal, mely a téma időhatárait is megszabta. A Csongrád megye építészeti emlékeit feltáró, készülőiéiben lévő kötethez az előbb felvázolt módon az 1848-1896 közötti időszakot már régóta kutatom. Ez áll a kötet többi szerzőtársára is, hiszen ez igen időigényes feladat. Szeged életében és így építészetében is a nagy vízválasztó igazi víz, az 1879 március 12-i nagy árvíz, mely a város legnagyobb részét elmosta. E tény eddig feloldatlan problémáját, a vízelőtti városrészenkénti sorszámozás és a vízutáni utca házszámozás egyeztetését is célul tűztem, ahol erre adatok állnak rendelkezésre. A vizet túlélő, máig fennmaradt házakat a Belvárosban, a vízelőtti Palánkban keressük és találjuk, csak ritkán emlegetjük - hiszen kevés maradt belőlük - a többi városrészben lévőket. Most a Fölsőváros egy patinás és hangulatos részén a Zárda utca Szent György tér felőli sarkán álló ház bemutatását választottam. Első adatunk a házról a Szegedi Levéltárban őrzött árvízi listákban található. A „Minorita utca és Zárda utca" sarkán szereplő, a Fölsőváros 224 számú, Török János házat a fennálló házak közé sorolják. Szomszédait a 223-at a Minoriták utca (Szent Gyögy tér) felől és a 225-öt a Zárda utca felől az elpusztult házak között találjuk. Az előbbi Török Katahn péké (elképzelhető, hogy rokonság volt a két Török nevű tulajdonos között), utóbbi Keibhnger János mézes bábosé, ők az árvízkárosultak listáján is szerepelnek. Török Jánost az 1880-i „Szegedi Kalauz" a sütők között tartja nyilván. Török János 1881 -ben a Zárda utca felől építkezik, augusztus 31 -én benyújtotta kérelmét „lakháztoldalék, kerítés és udvari melléképület" építésére. A kérelemhez mellékelt tervrajzon „Kimer Ede építész" aláírása szerepel. Ezt a tervet (1.) csak bizonyos megszorítással engedélyezték, közben Török János egy újabb kérelmet adott be a szeptember 17-i keltezésű, szintén Kimer Ede-féle tervrajzzal (2.), melynek építésére októberben kapott engedélyt. Az építkezést feltehetően 1882. decemberére befejezték és 1883. márciusában megadták rá a lakhatási engedélyt. A ránkmaradt iratokat, terveket nemcsak egymással, de a máig fennmaradt lakóházzal és térképekkel is összevetettük. A Kimer-léle első tervrajzon a téglalapalakú telek térkép összehasonlítások alapján arra enged következtetni, hogy talán a Szent György tér felől 1879-ben a régi telekhez hozzácsatolták a 223-as Török Katalin féle telket, vagy annak egy részét. Ezt látszik igazolni a későbbiekben leírt térfelőli kerítés árvízutáni megépítése is. Kimer a tervrajzon a régi, vízelőlti sarokháznak csak téglalap alaprajzú