Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - T. Knotik Márta: Egy régi szegedi ház

tömbjét jelölte. A sarokház mai homlokzata a Zárda utca felöl négy, a Szent György tér felöl pedig öt tengelyes. Viszonylag magas lábazatán négyzet alakú pinceablakok sorakoznak. Felettük egyenes záródású és keretelésű ablaksor, kiülő ablakpárkányokkal, a szemöldököket szépen formázott konzolok tartják, ezzel is magasítva az ablakok méretét. A homlokzatot jól elkülönített, kettős tagozódása főpárkány zárja le. Az épületbe való bejutást a kapualjból (a vízelőtt itt udvar volt) két ajtó szolgálja. Egyik a lakásba, másik a szépen boltozott, tágas pincébe vezet. 1. Kimer első tervrajza a vízelőtti sarokházhoz csatlakozó, annak főpárkányával egyező magasságú ,,lakháztoldalék"-ot (száraz kapu bejáratot) tartalmaz, a homlokzaton a kapu felett ikerablakkal. A „kerítés" a Zárda utcai oldalon a lakháztoldalékhoz csatlakozó három oszlopos és Keibhnger János szomszéd telkéig ér. A Minoriták utcai (Szent György tér) öt oszlopos, szintén falazott kerítés. Az „udvari melléképület" a vízelőtti ház hátsó falához csatlakozik. Alaprajza négyzetalakú^ a ház udvari sarkától a tér felé, a hátfal feléig ér. Két helyiségből áll, a kisebbik a konyha, a nagyobbik mosókonyha megjelöléssel, melybe az udvarról vezet bejárás. Mégpedig az eléje tervezett, fűrészelt díszű, négy oszlopos verandáról. Az 1881. szeptember 5-i jegyzőkönyvben „a szándékolt száraz kapu bejárás, kerítés fal, udvari mosókonyha és sütőkonyha építésének" engedélyezését a bizottság a következő megszorítással javasolja. „A Zárda utcai kerítés és kapu bejárásra az új szabályozási vonal betartandó. A melléképület nem a tervezett helyen, hanem a szomszéd határára épüljön föl, féltetőre tűzfallal. Ugyanezt tartalmazza a szeptember 12-én megadott építési engedély. Minden valószínűség szerint a ,,sütőkonyhá"-ban építendő kemencét akarták tűzbiztonsági okokból a háztól elkülöníteni. 2. A Kimer Ede féle második tervet, szeptember 17-i keltezéssel nyújtották be a tanácshoz. Ez a terv „Török János úr újonnan építendő lakház"-át (más helyen toldalék lakház) tartalmazza, az első terv Zárda utcai kerítése helyén. A három tengelyes épület téglalap alaprajzú, három helyiségre osztott. Egy utcai nagy helyiségre és két kisebbre, melyek ablaka az udvarra néz, ajtaja a régi ház felé (tehát a kapualjba). A homlokzati rajzon a két ablak között egy lépcsős feljárású ajtó van. Az ajtó és ablak nyílások egyenes záródásúak és keretelésűek, egyenes vonalú ablakpárkányokkal. A félköríves közepű szemöldököket a szögletes vonalú vállpárkány tűzi össze. Török János erre a „toldalék lakház"-ra 1881. október 20-án kapott építési engedélyt. Ami a két építési tervből megvalósult, azt csak a máig fennálló épületről olvashatjuk le. Mivel az 1882. december 23-i jegyzőkönyv nem az épület szemléjét tartalmazza, hanem a lakhatási engedély javaslatát „azzal a megjegyzéssel, hogy az udvaron fennálló melléképület amennyiben nem az engedélyezett helyen állíttatott fel ... a szomszéd határ vonalára áthelyezendő leend". Az 1883. március 29-én megadott lakhatási engedély ugyanezt ~ U 'tételes módot használja. így