Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

RÉGÉSZET - Béres Mária: 14-15. századi csomorkányi viseletek rekonstrukciója

kapocs(?) töredéke került elő, melynek rögzítésre szolgáló vége a szegély külső szélének a négyes fonásába is beakadt. Ugyanitt találtunk a bontáskor a hímtag peckével lefelé néző, 0,8 cm hosszú tagokból álló kerek átmetszetű, vékony, rossz ezüst vagy bronz drótból hajlított párizsi kapocspárt, körülötte vastag, barnás szerves maradványok voltak. Szintén ezen a helyen, a csigolyán, a szegély két ága között egy összeakadt, az előzővel azonos méretű és anyagú párizsi kapocspár került elő, de itt megfigyelhető volt, hogy a hímtag jobb-ról balra kapcsolódott, s a pecek a test irányába nézett. A szegélydíszen nincsenek zöld patinanyomok. A fémszálas rátét baloldali szára végénél, a csigolyasor bal oldalán, közvetlenül a csigolya mellett, egy kerek átmetszetű, rossz ezüst vagy bronz drótból hajlított párizsi kapocspár nőtagja került napvilágra, beleakadva egy hímtag, amelynek pecke lapos, enyhén elkalapált volt. Jelenleg a liímtag vége a bal oldal irányába áll, tehát most balról jobbra kapcsolódik; Ez a hímtag azonban a szegély alatti szerves maradványból esett ki, tehát eredetileg jobbról balra kapcsolódott, s a ruha, amelyhez tartozott, fonákjával nézett a külvilág felé. A fémszálas díszítés jobb alja 3 cm hosszan a medencétől a fej irányába - valószínűleg állatjárás következtében - felhajlott. Az eltemetett derekán, a csigolyától 14 cm-re jobbra egy bronz drótból készült párizsi kapocspár nőtagjára bukkantunk, a fémszállal átszőtt textillenyomat alatt. 4 Csak antropológiai meghatározás döntheti el, hogy férfi vagy női viselettel számolhatunk-e az itt bemutatott sír esetében.. Sajnos, azonban a koponya nagyon töredékes állapotban került elő, a medencét és az onnan lefele eső vázrészeket pedig nem tárhattuk fel. 1. Megoldás (3 réteg): A ruha nyakkivágása fölé magasodó ing, párizsi kapoccsal záródva az áll alatt, ill. tovább a mellkason a ruha alatt. Fémszállal átszőtt ruha, elől a mellen 15 cm mély hasítékkal; kerek, alacsony nyakkivágása és nyílása szegéllyel díszítve. A ruhanyílás felső széle alulról kicsiny vascsattal kapcsolva. Rövid kozsok (kb. 35-40 cm hosszú) fémszál nélküli textilből, elől, középen párizsi kapcsokkal záródva. A ruha szabása lehet a vállrésztől lefelé bővülő, melyet derékon anyagából való övvel(?) fogtak össze. De lehet felső részében szűk szabású, deréktól lefelé bővülő, ezt erősíti a jobb oldali hasíték és az összefogására szolgáló párizsi kapocs megléte is. 2. Megoldás (2 réteg): Magasan záródó nyakú, elől kb. 20 cm mélyen behasított és párizsi kapcsokkal összefogott, fémszállal átszőtt anyagú, szűkre szabott felső részű ruha, amely fölött rövid, fémszál nélküli szövetből készült, kb. 20-25 cm hosszú kozsok vagy gallér, melynek a test közepén található szélét, azaz a körben rádolgozott sálgallérját díszítette a fémszálas szegély. 5 Bálint Alajos: A kaszaperi középkori templom és temető. Dolgozatok (Szeged), 1938, 159, 164. 6 Ennek a korhatározásnak a kaszaperi 73. sír keltezése se mond ellent. 7 A sír beilleszkedik a templom körüli temető rendjébe, nem foglal el megkülönböztetett helyet. Csomorkányról az oklevelek is bizonyítják, hogy komoly mezőváros (oppidum) volt. A 16. század első felében is jelentős városként írják össze 38 adózó házzal. Az 1560-as birtokmegosztásban pedig ez szerepel: > ... a városnak Szűcs György, Varga Antal és Varga János nevű lakói... igen gazdagnak mondottak voltak...< in: Borovszky Samu: Csanád vármegye története I-V. Akadémia, Budapest, 1897, V. 719. Zoltai Lajos: Debreceni viselet a 16-18. században. Ethnográphia, 1938, 293. Zoltai említ 1567-es adatot, mely szerint egy debreceni polgárasszony hagyatéki leltárában aranyozott gallért is felsoroltak. A