Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

RÉGÉSZET - Béres Mária: 14-15. századi csomorkányi viseletek rekonstrukciója

rekonstruálható rövid kozsok általában polgári viseletre jellemző a 15. században, az ismert viselettörténeti szakirodalom alapján. 8 A 16. sír a templom déli oldala mellett került elő, síraknát - a későbbi bolygatások miatt - nem észleltünk. A 0,2-1 cm vastag deszkamaradványokból rekonstruálható koporsó átmetszete: trapéz alakú. A sír mind a koponya, mind a láb felőli végén bolygatott volt. A koporsó hossza: 108 cm (részleges), szélessége: 44 cm. Tájolása azonos a csontvázéval. A váz nagyon rossz megtartású, erősen porladó csontjai hiányosak; megmaradt hossza 89 cm. A koponya bolygatott és elkenődött. A háton fekvő, nyújtott helyzetben lévő fiatal leány karjai lazán a test mellett pihentek, a kézfejek a medencelapáton nyugodtak, erősen bolygatott állapotban. Térdtől lefele az eltemetett csontjai teljesen hiányoztak. Tájolása Ny-K: 264. A koponyát -72 cm, a combcsontot -88 cm mélyen találtuk a felszíntől. Mellékletek: A koponyán 2x2 cm-es felületen szerves anyag (textil+bőr?, háncs?) lenyomata volt, melyen rendszertelenül 11 db kásagyöngy, valamint flitter és kicsiny bronz drótkarika töredékei hevertek. A mell alatt a bordán ívelten meghajló 25 cm hosszú, ezüst szállal átszőtt, 1,8 cm széles selyempánt feküdt, melynek baloldali vége kissé szakadozott. A fémszálas szövettől 0,5 cm-re a medence irányába, a szövet bal szélétől 9,7 cm-re a csigolyák irányában, egy 2,8x1 (1,7) cm-es erősen korrodált vascsat, melynek hátulján fehér színű, laza vászonszövésű, vastagszálú textil lenyomata volt megfigyelhető. 9 Bálint, im. 150. 10 Francesco Gossa - Ercolede Roberti: Introdotta e coordinata a cura di Rosemarie Molajoli. Rizzoli Editoré, Milano, 1974. LVI. tábla. 11 Nagyító alatti összehasonlításban a 11. sír fémmel bevont selyemszála és a 16. sírban talált ezüst szállal átszőtt szövet díszítő szála azonos anyagúnak és szerkezetűriek tűnik. 12 A 100. sír a 15-16. századi templom belsejének Ny-i végében került elő. Sírakna nem volt megfigyelhető. A szabályos, téglalap alakú, szegek nélküli koporsóból csupán a 2 cm vastagságú, oldaldeszkák metszetét tudtuk rögzíteni, -198 cm mélyen. A koporsó hossza 54 cm (részleges), szélessége 42 cm, tájolása azonos a csontvázéval. A váz hossza 50 cm (derékig, hiszen csupán addig tárhattuk fel), a közepes megtartású, töredező gyermekcsontok -198-206 cm között feküdtek. Háton fekvő, nyújtott helyzetű; az erősen összetört koponya eredetileg jobbra billent. A karok könyökben ívelten, enyhén meghajlítva pihentek a test mellett, a kézcsontok a combnyakon fekszenek. Tájolása Ny-K: 280. Mellékletek: Az áll alatt a második és a harmadik csigolyák között laposra kalapált drótból hajlított, 1,3 cm hosszú, bronz párizsi kapocspár töredéke került elő. A mellkas csigolyáin fehér lepedék volt megfigyelhető, valószínűleg ruha maradványa. A nedves agyagban megmaradt a laza szövésű, vastag szálú, lenvászon dolmány lenyomata, ennek vállszélessége 29 cm, eleje hossza 18,5 cm, ujja hossza 32 cm. A dolmány elől, a mellkas közepén záródott, a sírban a bal eleje a kar irányába visszahajlott. 13 Hasonló gondolatokat közöl Nagy Géza is. Nagy Géza - Nemes Mihály: A magyar viseletek története. Franklin, Budapest, é.n. 96-99. 14 A dolgozathoz a rajzokat Borbíró Márta készítette, munkáját ezúton is köszönöm.