Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)
RÉGÉSZET - Béres Mária: 14-15. századi csomorkányi viseletek rekonstrukciója
A textilövtől alig távolabb, az elhunyt hasán egy vascsat feküdt, melynek alján vastag szálú, laza szövésű anyag lenyomata látható. Ez alighanem a derékon összefogott mente (hosszú köpeny) maradványa. A 16. sírban eltemetett nő felső ruhája mell alatt vágott, felül szűk, lefelé bővülő ruha lehetett, melynek kiemelkedő dísze az elől fémszálakkal átszőtt pártaöv volt. A ruha és az ékítmények pontos mása ismert Marzo Ferrara Minerva győzelmi ünnepsége (15. sz.) című festményéről. 10 A bemutatott pártaövet all. sírban talált paszományos munkával való rokonsága 11 és a sír temetőben elfoglalt helye alapján szintén a 16. századra keltezem. A középkori temetőkből előkerülő,- fémszállal szövött textil pártaövek száma nagyjából azonos az időben némileg korábbinak tartott veretes, bőrszíjas pártaövek számával. Ennek figyelembe vételével pártaövünk szövött részét úgy mint all. sír paszományos munkáját - kereskedelem útján elterjedő céhesipari terméknek tartom, a rekonstruálható öltözetet pedig jó módú polgári női viselettel azonosítom. Figyelemre méltó a 100. sírban megfigyelt textillenyomat (6. ábra), amely a II. sírrétegből származik, s egy tíz év körüli gyermek két rétegű öltözetének egy részét tárja elénk 12 . A test felső részén a nedves agyagban megmaradt a durva szálú, közepesen sűrű vászonszövésű, rövid derekú, bevarrt ujjú dolmány lenyomata, melynek ujja végét három-három, egymástól fél centiméterre lévő, eredetileg piros szál beszövésével élénkítették. A derékig szűk, ott házába húzott, vagy rátett övvel összefogott, a csípő felé kissé bővülő ruhát csupán a textilszálak helyzete alapján megállapítható gyűrött ruharészek „kihajtogatásával" már rekonstruálhattuk. A gyerek a dolmánya alatt inget viselt, melyet a nyakon laposra kalapált drótból hajlított, a 14-16. századra keltezhető párizsi kapocspár fogott össze. Az ing textiljéből mindössze egy kevés fehéres szerves maradvány volt csak látható (7-8. ábrák). A középkori viselet szempontjából számottevő információkat nyújtó ábrázolások áttekintése után úgy vélem, hogy a korabeli gyermek és felnőtt viselet megegyezett. A párizsi kapocspár és az I. sírréteg kronológiája alapján a 100. sírt a 14. századtól a 15. század utolsó harmadáig keltezhetem. A kölni thermolumineszcensz adatok a 14. század első harmadában nagy építkezéseket igazolnak a dombon, majd 1350±30 év és a 15. század utolsó harmada első évei között szünetelnek az építő munkák. Mivel a 12-14. század első feléig a templom és a falu életére vonatkozó adatok folyamatosak, úgyszintén a 15. század utolsó harmada után, ezért óvatosan feltételezhető, hogy e két időpont között töltötték fel a templomdombot. Csupán logikai alapon - a fentiek figyelembe vételével -a 100. sírban talált dolmányt a 14. századra keltezem. A királyi és a főúri életre vonatkozó 15. századi művelődéstörténeti anyagban az Anjou-korban jelennek meg a rövid dolmányok az emh'tett társadalmi rétegek öltözetében. A nagyobb számban rendelkezésünkre álló 15-16.
