Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

RÉGÉSZET - Pávai Éva: Előzetes jelentés Csongrád-Ellésmonostor ásatásáról (1990-1992)

PÁVAI ÉVA Előzetes jelentés Csongrád-Ellésmonostor ásatásáról (1990-1992) (Az alább következő írás vázlatos összefoglalása az Ellésmonostorra vonatkozó írott anyagnak és a régészeti feltárás eddigi eredményeinek.) Az ellesi monostorral foglalkozó első írásos adat 1306-ból származik: „Szeri László és több Bor nemzetségbeliek a Kopoz nádornak okozott kártételek kielégítésére Elleusmonusturi/illésmonostori birtokukat a Tisza mellett zálogul lekötik."

1 Amint a forrásból kitűnik, a terület a Bor-Kalán nemzetség Bor ágához tartozott. E nemzetség a hét honfoglaló vezér egyikétől, Ondtól eredeztette magát. Ennek fia, Eté a szlávok által „Fekete vár"-nak („Cerni grad", „Surungrad"...) nevezett földvárba telepedett be.

2 A tatárjárás előtt több ágra oszlott Bor-Kalán nemzetség EUés/Ehellős (Achilleus) nevű tagja alapította volna Elles monostorát, - ő volt első kegyura - amint erről az elnevezés is tanúskodik.

3 A további forrásokban a területről csak mint adományozás vagy pereskedés tárgyáról olvashatunk, egyetlen oklevélben sem szerepel, hogyan is nézett ki valójában. Az 1890-es évek elején az ellesi domb legkiemelkedőbb részén akácos erdő volt. Az egykori épületek falmaradványai ekkor még kilátszottak a földből.

4 A monostor tégláiból az idők folyamán több tanyát is felépítettek a környéken, díszítő elemeit elhordták. Az Ellésdomb, Elléspart névvel illetett lelőhely Csongrádtól északra egy homokdombon található a Tisza balparti árterületén. A csongrádi múzeum névadója, dr. Tari László fogorvos a város és környékének történetét tanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy a monostor a folyószabályozások előtt a Tisza jobb partján, egy később lefűződött omega-kanyarulat torkában feküdt.

5 E problémára természettudományos vizsgálatok adhatják meg a választ. A csongrádi múzeum birtokában több, dr. Tari László által adományozott, Ellésen talált lelet van; előfordul azonban, hogy néhány tárgyról már csak feljegyzései tanúskodnak. 1975-ben dr. Horváth Ferenc (MFM, Szeged),

6 1983-ban pedig dr. Vörös Gabriella (KJM, Szentes) és Lőrinczy Gábor (MFM, Szeged) végeztek helyszíni szemlét a területen.

7 1984-ben dr. Horváth Ferenc szakvéleményt készített a monostor régészeti védése érdekében.

8 1986-ban Pölös Andrea folytatott szakdolgozat részét képező terepbejárást a helyszínen

9 (BTM, Budapest). Településtörténet Késői időszakból származik az egyenlőre egyetlen szarmata sír, amely a temetőkápolna közelében került elő. Korban hozzá illik a dr. Tari László által gyűjtött és dokumentált, de a múzeum raktárába be nem került szarmata korsó.