Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Erdélyi Péter: Amerika a századelőn, ahogy egy csongrádi plébános látta
csongrádi, a keresztény gőzmalom igazgatója, és 1910-től a város bírója lett, ezt a tisztet 1918. novemberéig töltötte be. 5 Az amerikai négy év tapasztalatait többféle úton-módon próbálta honfitársaival megosztani. Ilyenek a hazaküldött levelei, amelyekben színes képekkel jelenítette meg az amerikai életmód és -forma jellegzetességeit. Ebbe a sorba tartoznak publicisztikai levelei is, amelyeknek a célja a kivándorlóknak nyújtandó konkrét tanácsadás és a felvilágosítás. S végül ugyanezt a célt szolgálta Volna hazatérése után egy könyvecske, amelynek címe a Képek az amerikai életből Honfitársai okulására... Terve azonban csak a kézirat megfogalmazásáig jutott el; kiadása ismeretlen okok miatt meghiúsult. E dokumentumok alapján tudjuk rekonstruálni azt, hogyan is látta a századeleji Amerikát egy csongrádi plébános, aki egyébként jó tohú újságíró és szerkesztő is volt; tehát a világra nyitott és érzékeny szemmel tekintő írástudó. Vizsgálódásunkat kezdjük a kézirattal, amelynek eredetije ugyan ismeretlen helyen rejtezik, de Tari László, neves csongrádi helytörténész betűhíven lemásolta, ilyenformán maradt meg hagyatékában. Jellemzésére a következőket említjük meg: szerzője börtönhónapjai alatt írta, nem jelenhetett meg és torzóban őrződött meg a kézirat. Sajnos már akkor, ainikor Tari László lemásolta, a közel 200 lapból különböző helyekről csaknem a fele hiányzott. Ennek ellenére mégis becses forrásként kezelhetjük, hiszen ilyen jellegű írást a korabeli Amerikáról nemigen találunk a megjelent kiadványok között. Értékét növeh a kéziratnak az is, hogy a szerző sorsának tragikus fordulatait is megjeleníti, és még csongrádi vonatkozású helytörténeti adatokra is bukkanhatunk benne. Eléggé nehéz a kézirat műfaji meghatározása, ugyanis több műfaj jellegzetes elemeit hordozza magán: a didaktikus olvasókönyvét éppúgy, mint az útirajzét, de nem hiányoznak belőle a pamflet- és konfessziószerű elemek sem. Mindenesetre azon kevés alkotás sorába tartozik, amelyek tárgyilagosan és átfogó rendszerezés szándékával mutatják be az új világot a könnyen hasznosítható, közérthető tájékoztatást váróknak. Hegyi szeretné az amerikai viszonyokat, amelyekről a hazai lapok „többnyire téves fölfogással" tudósítanak, az Amerikát megjártak pedig kivétel nélkül túlzásokkal rajzolnak meg, hogy itthon lévő honfitársaik őket „megbámulják", „a tudományos színezet mellőzésével ... a maguk köznapi köntösében" megjeleníteni. S ehhez a céljához tartalmában és stílusában is tartja magát a szerző. A kontinens általános bemutatásával nyitja ott a munkáját, de száraz és tényszerű leírás helyett szemléletes példákkal ízesített szöveget olvashatunk. A szövegek ízesítését az atlanti-óceáni viharok és a kivándorlók tengeri betegségének naturalisztikus ábrázolása, a magyar és az amerikai viszonyok szemléletes összevetése és a gyorsan hasznosítható, felfogható tanácsok szövegbe építése szolgálta. Például a kanadai gazdálkodás riasztó kilátástalanságát így ábrázolta:
