Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Kőhegyi Mihály – Merk Zsuzsa: Széchenyi és Lonovics

KŐHEGYI MIHÁLY - MERK ZSUZSA Széchenyi és Lonovics XIX. századi egyháznagyjainkról több tanulmány is készült, de egyik legérdekesebb alakjáról, Lonovics Józsefről, még adatok is gyéren állnak rendelkezésünkre. Pontosabban szólva még senki sem vállalkozott arra, hogy ezeket összegyűjtse. Mi ezúttal ennek az adósságnak csak egy csekély részét kívánjuk törleszteni, amikor Széchenyi Istvánnal való kapcsolatát vesszük vizsgálat alá. Lonovics József 1793. január 31-én született Miskolcon, közrendű szülőktől. 1 Alsóbb iskoláit ugyanitt végezte, kitűnő eredménnyel. Mint oly sok értelmes szegény gyereknek a felemelkedés egyetlen útja a tanulás volt. 1808-ban az egri papneveldébe lépett, ahol a bölcseletet és a hittant hat év alatt végezte el.2 Tanárai között volt Hám János, a későbbi szatmári püspök,3 és Durcsák János, a jeles matematikus, aki egyúttal az egri csillagvizsgáló őre is volt.4 Lonovics 23 éves, amikor pappá szentelik, de nem helyezik ki plébániára, hanem az egyházi adminisztrációban alkalmazzák.5 1822-ben Fischer István érsek mellett titkár, s - az esztergomi prímási szék üresedésben lévén - elöljárójával többnyire Budán lakott.6 Itt tette le hittanból a tudorságot, s kötött ismeretséget és barátságot korának főpapjaival, tudósaival. A titkárságot Fischer hirtelen halála után (1822) Tájer György érsek alatt is megtartotta, de rövidesen ő is elhunyt (1824), akkor Várkonyba kerül lelkésznek, ahol hamarosan a kerület alesperese lett.7 Itt mondja el Klobusiczky József Borsod megyei főispán fölött azt a halotti beszédet, mellyel feltűnést keltett, s méltán. A néhai főispán valamikor Fiume kormányzója volt. Lonovics így méltatja tevékenységét: "Látom, mint virágzik bölcs kormánya alatt ama kies Magyar Széleken a Nemzeti Kereskedés, látom mint nyit teremtő elméje a Nemzeti Iparkodásnak új utakat; mint talál tulajdon bőségében fulladozó Honnyunk termesztményeinek eladására új tsatornákat; mint fedez fel a nemzeti Gazdaság tenyészésére eddig esméretlen kút forrásokat." Ha nem tudnánk, hogy Széchenyi Hitel című munkája csak 4 évvel később, 1830 elején jelent meg, hajlandóak lennénk az ő hatását keresni a halotti beszéd gondolatai mögött. A jó hivatalnokról ugyanitt azt mondja: "hogy Hazánkat és ennek Törvényeit, Polgár-Társainkat, s ezeknek jussait minden személlyes hasznainknak s egyéb mellyékes tekinteteknek félre tételével Lelkünkből szeressük, tiszteljük, s védelmezzük - hogy hivatalainkat nem a hozzájuk kötött parányi hasznokért, hanem Honnyuk javáért tulajdon javaink, erőnk, s nyugodalmunk feláldozásával is Lelki-esmeretes pontossággal