Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

NÉPRAJZ - Ifj. Lele József: Nepomuki Szent János szobrok Szeged környékén

vatási pör során János tetemét föltárták, a nyelve, mint a szentgyónás titkainak tárháza épnek találtatott. Rothadásnak semmi nyomát nem látták rajta. Nepomuki Jánost 1729-ben avatták szentté. Első szegedi szobrát a 18. században, nyomban a szenttéavatása után állították a Vár előtt, a tiszai hajóhídnál, a mostani (múzeum előtti) közúti hídnál. Felső városban, a szegedi víziélet szívében, a parti sópajták szomszédságában hatalmas köztéri szobra állott. Ezt a szobrát az 1879. évi szegedi árvíz döntötte össze. "A tér, ahol a szobor állott, a koplalósok, a másként fuharosok várakozóhelye volt. Névünnepén a szobrot asszonyok virágozták föl, sőt, megesett, hogy a virágból egy-egy szálat kihúzva hazavittek a lányok, hogy a várt legényt mögbájolhassák." Egy másik, kisebb Nepomuki Szent János szobor még századunk elején is látható volt: a Dugonics és a Kossuth utcák kereszteződésében álló ház sarokfülkéjében volt elhelyezve. A ház lebontását követően a szobor a múzeumba került Bálint Sándor egy harmadik szobrot is említ (Szögedi nemzet, III. 276.), amely a Boszorkányszigeten állott. Szeged környéki szobrai közül a már idézett tápain kívül számon tartjuk a sándorfalvi, a szentmihályteleki, az algyői, a kiskundorozsmai szobrokat, melyek közül a dorozsmait Bálint Sándor "népművészeti remekeként emleget, és 1811-ben készült. "Szeged vidékén ha búcsúsok kompon, hídon kelnek át, Nepomuki Szent János litániáját szokták imádkozni." "Szőregi, ószentiváni öregekírta tovább Bálint Sándor - Ganétaposó Szent Jánosnak szokták emlegetni, mivel régen napja táján taposták a trágyát tőzeggé." Az algyői szobrot az ötvenes években vandálok zúzták össze, és maradványait a Tiszába hajigálták. A sándorfalvinak meg öt évvel ezelőtt verték szét a fejét, azóta is úgy áll, várva, hogy megjavítsák. Noha a rongálás olyan mértékű, hogy csak teljesen új fej elkészítésével lehet helyre hozni. Csupán érdekességként említjük meg, hogy a híres szegedi halász mester Bitó János olyan halbicskát csináltatott magának Sziráki késes mesterrel, amelyiknek nyele egyik oldalán Nepomuki Szent János, a másikon pedig egy ponty, és a halász mester monogramja volt bevésve. A bicskát föl is szenteltette, amit azontúl minden útján magával hordott. "Ha baj fenyegetett - írja Bitó János, Az én kiskirályságom című önéletírásában - , csak a zsebembe nyúltam, megmarkoltam és mindjárt éreztem, hogy könnyebb a lelkem, velem van az én védőszentem, a bicskámra vésve. "