Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

NÉPRAJZ - Ifj. Lele József: Nepomuki Szent János szobrok Szeged környékén

Szegedről Mórahalom felé haladva, közel az immáron várossá lett, egykori Alsóközpont széléhez, áll egy kis téglaépítmény. Mélyedésében 1945 tájáig egy kis méretű Nepomuki Szent János szobor állott. Mórahalmi jámbor emlékezet szerint "Azért állt ott, hogy aki Szeged felől Mórára gyűn, annak mög kölljön emelni a kalapját, mielőtt a faluba beérne. " A szobrocskát - annak ellenére, hogy erős vasrács védte - erős kezű emberek kivették, és elhajították. Miután visszahelyezték, és a rácsozatot is megerősítették, megint kihajították onnan. Attól tartva, hogy egy harmadik brutalitást már nem bírna ki a szobor, már nem tették vissza, hanem a sekrestyében tartják. Hogyan és mi okkal került oda a szobor, hiszen arrafelé se patak, se folyó nincsen. Idős mórahalmiaktól tudom, hogy nem messze a kis téglaépítménytől egy keskeny patakocska (kanális) folyt, ami a belvizeket gyűjtötte, és vezette el a Madarász tóba. A szobor rongálok durva megnyilvánulásaiból kijárt a tápai Nepomuki Szentnek is. Igaz, amikor a Marostorkolattól a révbe, a réház elé áttelepítették, akkor még nem a vandálok elől kellett menekíteni. Távol volt mindentől, legfőképpen akkor, amikor a keresztjáró utakon feléje is elmentek. Inkább azért szállították át, mivel a rév viszonylag magasabban van, és a gyakori áradások nem rongálták, lévén, nagyobb áradás idején akár derékig is vízbe került a szobor. Hihető emlékek szerint a szobor a szegedi nagy vizet már a révészek háza elől nézte. Arra is van adatunk, hogy itt május 16-án Szent János litániákat végeztek a tápai hívek. Arra viszont, hogy a révből mikor került be a faluba, a Hangya szövetkezet korcsmája elé, nincsen adatunk. Annyi bizonyos, hogy az első világháború ideje alatt már ott állott. Négy oszlopon zsindelyfedél védte az időjárás szeszélyeitől. Az oszlopokat kis kerítés kötötte össze. A szobor közelébe kis lécajtón lehetett jutni. Hogy a jelzett időkben már ott állott a szobor, igazolja, hogy a világháborúból éppen itthon tartózkodó Molnár Geci Antal rávetette a mundérját és azt kiabálta a Szent fülébe: Jani eriggy hadba ! Valószínű, hogy többször is érte sérelem a korcsma előtt álló szobrot, mert az egyházközség 1936-ban arra kérte a község vezetését, hogy járuljon hozzá a szobornak az Elek-féle portára, való áttelepítéséhez. Ez a porta a jelenlegi 1. számú óvoda portája volt, akkor még óvoda épület nélkül. Amikor az óvoda megépült, az előtte kialakított kertbe helyezték át Nepo-