Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

NÉPRAJZ - Ifj. Lele József: Nepomuki Szent János szobrok Szeged környékén

erősítve adjuk, hagyjuk, és törvényesettyük ezen kötelező levelünket. Költ Tápén, Sz: Mihály Hava 17:ik napján, 826 eszt. (:L.S.:) Domonkos Jakab, a Hellység Bírája, Terhes Pál, Molnár András, Révész Ferentz, Molnár Antal és Molnár Ferentz esküitek. En előttem és általam: Farkas János mk Hites Jegyző 827.rik Esztend: Böjt Elő Havának 16:ik napján, Sz: Kir: Szeged Városában tartott Tanátsi Ülés alkalmatosságával Tápé Hellységének Elöljárói Személyessen e Tanáts előtt megjelenvén, a túlsó oldalon foglalt le kötelezést meg erősítették, a mi a Tanátsi Könyben is fel jegyeztetik. Főjegyző Lengyel Pál mk. Feő Nótárius A levél alján Szegediensis ... 1818. A pecsét közepén pedig a korabeli Szeged címer látható. A História Domus nem említi, hogy volt e ünnepség, fölszentelő szentmise a szobor közelében, - mellett, de bizton föltételezhetjük. Annál is inkább, mivel egy kis faluban, mint Tápé, igen jeles eseménynek számított, ha népe szobrot állított kedvelt szentjének. Mint hitében és vallásosságban élő népről azt is feltételezhetjük, hogy ismerte Nepomuki Szent János életét. A folyómenti települések lakói ugyanis jussként örökölték a szentek tiszteletét, közöttük előkelő helyen Nepomuki Szent János tiszteletét is. Az 1950-es évek elejéig szokás volt Tápén is a keresztúti ájtatosság. Ezen az eseményen megkoszorúzták a nepomuki Szent szobrát, de névünnepén, május 16-án is feldíszítették. "Nepomuki Szent János, népünk ajkán többfelé Jánoska" - írta Bálint Sándor az Ünnepi kalendáriumban (I: 370.) Csehország patrónusa, a Jézus Társaság egyik mennyei pártfogója. Egyúttal a középeurópai, magyarországi barokk jámborság, népi vallásosság kiválasztott alakja (13401383). János falusi parasztszülők kései gyermekeként született. Pap lett belőle. Fényes tehetsége, jámbor élete hamar kitűnvén a prágai székesegyház kanonoka, a királynak alamizsnaosztogatója, az erényes királynénak pedig gyóntató atyja lett. A kegyetlen természetű király meg akarta tudni a paptól, hogy felesége miről gyónik neki, de hiába faggatta. IV.Vencel király börtönbe vettette, majd, amikor azzal nem érte el célját, ajándékokat ígért neki, de a pap hajthatatlan maradt. A türelmét vesztett, féltékeny, és gyanakvó király ekkor megkötöztette, és a Moldva folyóba vettette. Amikor a szenttéa-