Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

IRODALOMTÖRTÉNET - Apró Ferenc: Az előszóíró Tömörkény

gatta szét a katonái között a francia állam. De hát az más világ, az nem itt van. Hanem azért mégis, ha olyan katonatörténeteket tud írni, amikben a katonaélet könyékig tejföl, azokért talán mégsem fognak haragudni. De a szomorúakat, az egyszerű katonalelkek nehéz sóhajtásait addig ne vegye elő, amíg az idejét ki nem tölti. Kezelje addig úgy, mint a raktárholmit szokás, amiket el kell tenni arra az időkre, amikor szükség lesz rájuk. Már nem tudom, a fiatal vártűzérkatona mennyiben fogadta meg a tanácsot (a tanács úgy sem arravaló, hogy megfogadják), hogy melyik dolgát mikor írta meg, csak az a bizonyos, hogy megírta, mutatja ez a könyv, immár a második munka. Színes és eleven rajzok abból a sajátságos életből, amit az idegenbe vetődött magyar katona "oda alá" az ő rónáitól, vadvirágos mezőitől távol honvággyal teljesen folytat. Hol elszomorodva, hol nagyon is túlvidáman, amint a lelkülete hozza magával a kopár bércek között, amelyekről levett sapkával köszönti a Magyarország felől úszó felhőket. Annak a sivár életnek a búsongásai között is vannak olykor örömök, van játék, kedv, nóta, van szomorúság is és koporsó. Aki köztük élt, jól megláthatta, s ha meglátta, le is írta. Aki szintén átélt egy és más, hasonló dolgokat, rajtuk visszaálmodhatja magát abba a különös világba, aki pedig nem járta ezt az iskolát, az megismerheti azt belőlük. E történeteknek kevés közük van az álmodozó poézishez, mert megtörtént dolgok, s éppen az adja meg az igazi értéküket. Szeged, 1907. október Tömörkény István 3 Dercsényi Etelkának, az 1864-ben (1865-ben?) Békéscsabán született színésznőnek csak a neve szerepel az 1929-ben kiadott - mindmáig legteljesebb - négykötetes színművészeti lexikonban. Halálozási idejét Gulyás Pál írói lexikona sem tartalmazza. Kedves emlékek című, Aradon megjelent füzetének a 3. kiadása került a tulajdonomba. A szegedi egyetemi könyvtár a 10. kiadást őrzi. Valószínű, hogy írója időnként további 30-50 példányt rendelt, és ezeket új kiadásként tüntette föl. Rejtély, hogy a különösebb tehetség nélküli szerző miként kerülhetett kapcsolatba Tömörkénnyel. Föltehetőleg Dercsényi Etelkának név nélkül említett, Szegeden lakó "nénikéje" kérte föl előszó írására Tömörkényt, aki valamilyen okból nem