Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

IRODALOMTÖRTÉNET - Apró Ferenc: Az előszóíró Tömörkény

Csak szántogasd tovább is. Finom borozdáidból szépszagú színes virágok növekednek, és illatuk minden magyar előtt tetszetős. Szeged, október . Tömörkény István 2 A várpalotai születésű Reéz Pál (1880-1927) 1905-ben lépett be a Szegedi Napló szerkesztőségébe. Ekkor már kiszolgált katona volt. Első kötete is {Messze földről - kaszárnyából, 1904), akárcsak a második a katonaéletről szóló tárcáit tartalmazza. Jó tollú író volt, szívesen rögzítette a katonadolgokat. O is lent szolgált Hercegovinában, a "görbe hegyek országában", ő is a Napló kenyerét ette, így hát Tömörkény minden bizonnyal szíves-örömest vállalta el bevezető sorok írását a szívének kedves katonatörténetek elé: ELŐSZÓ Jó pár esztendővel ezelőtt katonalevelet hozott hozzám a hercegovinál határról a posta. Tűnődve forgattam: ugyan ki írhatta, ki katona kereshet onnan? Rég volt az, mikor arra jártunk, nincs már ott nekem ismerősöm senki, aki volt is, bizonyosan az is elsodródott onnan. Mikor onnan hazakerültünk, egy ideig még buzgó összeköttetést tartottam fenn a megszállott tartományokkal dohánycsempészés szempontjából. De utóbb ez is abban maradt, mert bajos hosszabb ideig túljárni a fináncnak az eszén. így nem tudhattam, hogy ki írta ezt a levelet, de a felbontása után sem tudtam sokkal többet. A levelet egy előttem ismeretlen nevű tűzérkatona írta. Azt kérdezi benne némi gyerekes együgyűséggel, hogy vajon neki, a katonának, szabad volna-e megírni olyan katonai históriákat, amiket odalent a nagy hegyek között látott, tapasztalt, átélt? Hogy nem jár-e ki majd azokért büntetés? írtam aztán neki, hogy bizony, hát hogy is mondjuk csak ... kit így, kit úgy ... miegymás, katonáék nem nagyon szeretik ezt. Hogy aztán jól van-e ez így, vagy kevésbé jól van, az más lapra tartozik, de hogy az irkáló katonát nem szeretik, az bizonyos. Pierre Loti-nak, a tengerészkapitánynak a katonaéletről írt dolgait ugyan már abban az időben is sok ezrével osztó-