Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Rózsa Gábor: A török ellen vívott fegyveres harc nyomai kéziratos térképeinken

Rózsa Gábor: A TÖRÖK ELLEN VÍVOTT FEGYVERES HARC NYOMAI KÉZIRATOS TÉRKÉPEINKEN /Diaképes előadás szövege/ 1 KARÁCSON Imre magyar turkológus közvetlenül halála előtt konstantinápolyi levéltárakban kutatva - többek között - egy olyan bőrzsákot is felnyitott, amiben térképek voltak, melyeket a megszállt Budáról küldtek haza a törökök. Karácson egy jelentéktelen karcoláson keresztül az évszázados porral lepett anyagtól fertőzést kapott, ez okozta halálát. Azóta ezekről a bőrzsákokről nem hallottunk.

1 Ismerjük viszont az Isztambuli Topkapu Szeráj Múzeum gyönyörű kézifestésú miniatűréit, köztük a mohácsi csata egy ábrázolását, melyen már FEHÉR Géza is észrevette, hogy "... ez ... az egyetlen krónikail2 lusztráció, amelyen a Csele-patakot is feltüntették." 2 Kétségtelen, hogy ezek az inkább művészi értékű illusztrációk nem nélkülözik a veduta-térképek néhány elemét, 3 azonban Becskerek 1551-es ostromának művészi miniatúra, és MARSIGLI 1698-as lerombolás előtti térképvázlatának összevetésekor beláthatjuk, hogy az utóbbi /keresztyén alkotás/ többet mond számunkra a földvárról, a török negyedről, a környezetről és az utakról egyaránt.

3 4 BRAUN György kanonok, kölni teológus, a hírneves ORTELIUS Abraham földrajztudós ösztönzésére HDEFNAGEL György /1542-1600/ kiadásában jelentették meg a "Földkerekség városai"-t melyek között több alföldi városunk törökkori képét /térképét/ ismerhetjük meg művészi, de már égtájak szerint is tájolt axonometrikus rézkarcokon. 5 "Septentrio" és "Meridies" /É és D/ kissé eltolt lapszéli feliratként jól szemlélteti, hogy a nézet DDK felőli, tehát a veduta ÉÉNy-i irányítású. /Pápa 1617 évi vissza-