Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Rózsa Gábor: A török ellen vívott fegyveres harc nyomai kéziratos térképeinken

vívása Philippo FERNANDO metszésében./ 6 Szolnok ugyanekkori látképe már inkább térképszerű: a felső keret alatt nem jelenik meg a horizont /látóhatár/, és az apróbb tereptárgyak már generalizálva, a különböző művelési ágba tartozó táblák jelkulcsi raszterral ábrázoltak. Csupán a kép előterében láthatunk tájképszerű és figurális elemeket, ezek ugyanakkor jól keretezik és ellenpontozzák a táj-térképet. /Alsó-felső lapszéleken: "Oriens"-"Occidens" feliratból következtethetjük ki a perspektív Északi irányt./ Tájképi és térképi ábrázolás 7 komplexumát mutatja Hatvan várának 1657 évi rézkarca HOLLAR Venceltől. Érdekessége, hogy a fel .6 látképen, melyet az Alföld síkja felől nézve a távoli hegyek előtt egy török temetővel mutat be DK-i irányítás, az alsó térképen megfordítva ÉNY-nak - előtérben az imént távoli török temető sziluettjével - az előbbinek ellentett nézete látható. Megjelenik a térképen a tájoló is. 9 Az irányrózsa később általánossá lesz, és hol felirato10 zottan /mint Nándorfehérvár 1521. évi ostromképén/, hol 11 rövidítve /mint Kanizsa 1601-es viadalán/, hol pedig már absztrahálva, és az északi irány egyértelmű kitüntetésével válik általánossá /miként Győr 1595. évi csataképén/. "Tér-kép" ez a szó etimológiai értelmében, de nem mappa! 12 A térképszerű ábrázolásokat lezárva - illendően - a legelső és egyben legjelentősebb magyar mappával, Lázár-deák 152B-ból származó fametszetü Kárpát-medence "haditérképével" foglalkozunk: 13 - ezen látszati képével nemcsak Traianus aldunai hadihídja fedezhető fel, 14 - de megjelenik a Galambóci csata képe, és felirata Zsigmond király és VI. Mohamed neve mellett téves évszámmal /1428 helyett 1409/, 15 - és a másik nagy vereségünk Mohács csataképe, balról jobbra a máltai keresztes zászlót vivő keresztények