Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Nagy Vera: A szentesi takácscéh jegyzőkönyve

kiadásai arányban legyenek. A katolikus mesterek általában többet költöttek "szentségekre", így a reformátusoknak többnyire tartozott a kassza. A reformátusok pénzükből juttattak a "Debreceni reform. Oskola számára", valamint a "Szegedi Református Templom és Iskola építésére" is. A katolikusok egyházi kiadásait 1B25, 1826 és 1627. évben jegyezték fel. 1825-ben 3-3 forintot adtak ki "Énekes Nagy Misére", július 26-án a "Czéh Párónájján Nagy Misére", szeptemberben "Kántor Misére", "Karátsonyi Kántorra" és "Böjti Kántorra". lB26-ban "Pünkösti Kántorra", "Sz.Anna Asszony napi Misére", "Máté Napi Kántor Sz. Misére", "Karátson Kántorára", "Böjti Kántorkor". 1827-ben "Sz. Mihályi Kántor"-t említenek. A kántor évnegyedet jelent, kántormisét is évente négy alkalommal szolgáltattak. Ezek tehát pünkösdre, szeptemberre /Máté vagy Mihály napjára/, karácsonyra és a böjti kántor húsvét előtti időszakra esett. A kántormiséken kívül még egy jelentős napot emelnek ki a számadások, a Szent Anna napi misét, amely lB25-ben mint a céh patrónájsnak nagy miséje van említve. A kettő azonos ságára a dátumból /július 26/ következtethetünk. Azért fontos ezt külön megemlíteni, mert a céhkataszter a szen tesi takácscéh védőszentjeként Sarlós Boldogasszonyt említi, akinek neve viszont nem szerepel a jegyzőkönyv egy házi kiadásai között.

3 Szent Annát gyakran választották védőszentjüknek azok a férfiak, akiknek foglalkozásuk va lamilyen asszonyi munkával állt kapcsolatban: szabók, ta kacsok, stb. /Ld. szegedi szabók./ Míg Sarlós•Boldogasszony napja a paraszti munkarendben az aratás kezdőnap ja, addig Szent Anna napja az asszonyi kendermunka kezde te, ekkor nyűtték a kendert.

5 Mindebből arra következtethetünk, hogy a szentesi takácscéh védőszentje Szent Anna lehetett.