Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)
TÖRTÉNELEM - Nagy Vera: A szentesi takácscéh jegyzőkönyve
A bejegyzéseket, határozatokat megszámozták. Az 1795-05 rendelet másolata a kettes számot viseli, tehát a jegyzőkönyv egyetlen hiányossága az első bejegyzés. Az 1795-ös rendelet a rajziskolák kötelező látogatásáról szól, amelyek felállítását először Mária Terézia rendelte el, majd II. József megerősítette azzal, hogy bizonyos mesterséget tanuló inasok addig nem lehetnek legények, amíg egy évig nem járnak rajziskolába vasárnap és ünnepnapokon, s erről bizonyítványt nem mutatnak be. Ez vonatkozik a legényekre is, akik még nem végeztek rajziskciát. A mesterek körében nem volt nagyon népszerű ez a törvény, ezért kellett újra megfogalmazni és 4 forint büntetést kilátásba helyezni, ha valamelyik mester akadályozná inasát az iskolába járásban. A büntetésből begyűlt összeget rajzeszközök vásárlására kellett fordítani, szegény tanulók részére. A rajziskola kötelező a kőműves, kőfaragó, padlókészítő, asztalos, kerékgyártó, ács, lakatos, kovács, aranyverő, gombkötő, rézöntő, harangöntó, bádogos, kolompár, aranyműves, pa~ szománkészítő, takács, nyerges, szíjgyártó, műszerszámkészítő és fazekas szakmákban. Egyben az írni, olvasni nem tudó inasok iskoláztatását is előírják. A következő bejegyzések "Az Inasok bé szegődtetésének módja", amely elsősorban azck kötelességeit tartalmazza. Az inasnak álló gyereknek előbb öt kérdésre kell válaszolnia, amelyek a mesterség választásának okaira és a választott mesterre vonatkoznak. Az inassal szembeni legfőbb elvárások: a vallásosság, becsületesség, engedelmesség és az igyekezet, szorgalom a mesterség elsajátításában. Első kötelességként "az Isteni félelem" van megjelölve. "Reggel mihelyt fel kél, Parantsoiás nélkül adjon hálát Istennek vagy Imádkozzon. Innep és Vasárnapokon a' Templombéli Isteni Tiszteleten meg jelenjen." Zárójelben azért hozzáteszik, "... ha tsak Gazdájjának