Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Nagy Vera: A szentesi takácscéh jegyzőkönyve

Nagy Vera: A 5ZENTE5I TAKACSCÉH JEGYZÖKÖNYVE A takácscéh Szentesen is a legnépesebb és a legkorábban megalakult céhek közé tartozott, ahogyan ez a környék más helységeiben is jellemző volt. A takácsok közvetlenül a csizmadiák után, 1767-ben szervezték meg céhüket.

1 Nem célom a szentesi takácscéh egész történetének felvázolása, csupán a hódmezővásárhelyi Németh László Könyvtárban megtalált jegyzőkönyvüket szeretném bemutatni , illetve azt, hogy ez a forrás mit árul el a céh szervezetéről, belső életéről, történetéről. Ez az irat nem szerepel "A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere" című munkában. A jegyzőkönyv első bejegyzése 1796-ból való, az utolsó pedig 1885-ből. Tartalmi szempontból három nagyobb egységre osztható. Az első rész az 1795. évi szept 25-i helytartótanácsi rendeletet tartalmazza, annak másola ta. A második nagy egységben a céh határozatai találhatók, ezek részben általános érvényűek, azaz minden mesterre vonatkoznak, részben pedig egy-egy céhtagot vagy legényt érintő kérdésekben döntenek. Ezektől eltér két rövid rész, amelyek "Az Inasok bé szegődtetésének módja" és "Az Inasok fel szabaditásának módja" címet viselik. Mellettük nem szerepel sem évszám, sem a céhmester vagy mások aláírása, sem pedig hivatkozás más forrásokra. 1 Feltehetően ezzel a korábban is érvényben levő, ide vonatkozó szokásokat akarták rögzíteni. A jegyzőkönyv utolsó része számadásokat tartalmaz, kiadásokat a kaszszából és a kántorpénz befizetését. Ez utóbbi jelentőségét az adja, hogy rajta keresztül nyomon tudjuk követni a mesterek számának változásait.