Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Tóth Ferenc: Giba Antal felmérése Makó belterületéről 1824-ben

istálló, ennek végében magtár, egy kocsiszín, szénás szín és két kút. A város tulajdonában volt még három jegyzői lakás, fenntartottak egyet-egyet katolikus, a református és az orosz jegyzőnek. A város tulajdonát képezte a Fehér galamb vendégfogadó. Az újvárosi templomok helyén tartották az állat­vásárokat. A mai Jókai utca végében működött a város legelső vágóhídja. Negyvenhat szárazmalom volt ekkori­ban a helység belterületén. A nevezetesebb személyiségek közül megemlíthetjük Gilitze István parasztköltő, Gulyás György későbbi bí­ró, Vertics József, Mátéffy Pál, Szirbik Miklós, Pulit­zer József édesapjának a házát. Giba Antal 1833-ban négy szelvényen felmérte a ma­kói tanyakörzetet is. 1825-ben Csanád vármegye földmérő­jévé nevezték ki. 1854-ben a városháza tervezésére kiírt pályázaton - egy el nem fogadott tervrajzzal - részt vett. Giba Antal mintegy másfél évtizedig dolgozott Makón, e rövid idő alatt építészként és földmérőként egyaránt maradandóan beírta nevét a város történetébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom