Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Tóth Ferenc: Giba Antal felmérése Makó belterületéről 1824-ben

teti azt a gátszakaszt is, amely az 1821. évi árvíz alkalmával átszakadt. Pontosan ábrázolja a város kanáli-s."; sát, a Nagyért, és ennek hídjait. A térképhez Giba Antal regisztert is készített. Ez a ház numerusát, a tulajdonos nevét, az illető birtokának, illetve házhelyének nagyságát tünteti fel. A városban fellelhető valamennyi objektum szerepel benne, legyen az kincstári, uradalmi, vármegyei vagy nemesi tulajdonú. Az egyházi létesítményeket betűkkel jelzi. A kincstár tulajdonában volt a sóház, amely állt két nagy és egymással átellenbe lévő pajtából, egy emeletes tiszti lakásból /melyben a pénztárnok és az ellenőr lakott/, a szomszédságban állt a mázsás lakása. A sóházhoz tartozott még strázsaház és istálló. A kapitányház vagy katonai tiszti kvártély a mai Széchenyi utca elején állt, ebben lakott a kapitány, a főhadnagy, az alhadnagy a strázsamester és az orvos. Az uradalom épületei közül kiemelkedett a kasznárlak, amelyet a városi bérpalota építésekor bontottak le. Ennek részét képezte a granárium, az uradalmi magtár a dézsma begyűjtésére. Az udvarán lévő nagy pincében tárolták a dézsma bort. A püspöki rezidencia ekkor csak a régi épületekből állt. À földesúr tulajdonát képezte az urasági fiskális-kvártély, a kertész-ház és három kocsma. A vármegye épületei közül ekkor még a Vertics József tervezte régi vármegyeház állt, amelyet 1836-ban Gibs Antal tervei alapján építettek át. A mai víztorony mellett hatalmas portán terült el az Epres-kert és a vármegye magazinja. Ez utóbbiba hordták a helységből és a községekből a katonai porciókat. A régi városházát az 1821. évi árvíz megrongálta, de helyreállítva tovább használták. A városháza egy jugerum nagyságú telken állt. Ebben volt három iroda, két pénztár-szoba, két cselédszoba és két konyha. Az udvarán