Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Tóth Ferenc: Giba Antal felmérése Makó belterületéről 1824-ben

Tóth Ferenc: GIBA ANTAL FELMÉRÉSE MAKÓ BELTERÜLETÉRŐL 1324-BEH A makói helytörténeti irodalom Giba Antalt egyműves szerzőként tartja nyilván, a makói tanácsháza alkotójaként. Ez az épület puritánságával, kiegyensúlyozottságával, erőt sugárzó megjelenésével úgy került be a magyar építészettörténetbe, mint az Alföld egyik legszebb klasszicista megyeházája. Giba Antal azonban nemcsak építészként alkotott maradandót, igazi tevékenysége földmérői munkássága. Mintegy félezer térképszelvény őrzi nevét, ez a tevékenysége már mennyiségi megítélés alapján is a reformkor nagy magyar földmérői közé emeli. A makói helytörténeti kutatás szemszögéből felbecsülhetetlen értékű a város belterületéről készített térképműve. Ennek a kornak - Szirbik Miklós krónikája mellett - ez a legjelentősebb forrása Makón. Nélküle városunkról történeti topográfiai ismeretünk igen szegény lenne. A csanádi püspökség makói uradalmának földmérőjeként került Makóra és már 1821-ben Kőszeghy László püspök megbízásából a nagy árvíz pusztítása következtében egy részleges városrendezési tervet készített. Első valóban nagy földmérői munkája a Makóról készített 1824. évi térkép és kataszter. A felmérést maga végezte és ez a mappa szerzőjének jeles szaktudását, lelkiismeretességét, esztétikai érzékét egyaránt jól kifejezi. Pontos képet kapunk a Maros szabályozása előtti állapotáról. A folyó állandóan veszélyeztette a várost, ezért sarkantyúkkal terelték el a víz romboló folyását. A Maroson ekkor 21 vízimalom kelepelt. Az átkelés komppal történt, a rév a mai Töltés utca végén volt. Feltún-