Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Rózsa Gábor: A török ellen vívott fegyveres harc nyomai kéziratos térképeinken

maroknyi kisebbségét lehengerlő jobbról balra támadó kopjás-lófarkas háromszoros török túlerő képével. 16 - A szöveges részben immár a dátummal sincs baj /igen apró 1526/. 17 - A lázári Szeged-ábrázolás sincs törökkori esemény, vo1B natkozás nélkül: az ÉNy-nak induló pontsor nem egy útvonal térképi jele, mint azt korábban hitték, hanem a Mohács utáni első török-invázió határa, az országot 19 másfélszáz évre három részre osztó ék határvonala, mely akkoriban Bécsnek irányulva Esztergomon /Graan/ túljutva éppen Győr /Raab/ alá hatolt. ELEAZARUS ROSETIUS /? - 1526/ személye körüli történelmi homályban egyes szerzők Bakócz Tamás tehetséges deákját, mások csuhába bújtatott török kémet, a roszszabbak kettős játékot űző spiont láttattak. Egy bizonyos: Lázárnak nemcsak térképén hagyott nyomot a török, de sorsát is megpecsételte. Kéziratos térképét halála után barátja, Georg TANSTETTER /Collimitius/ egészítette ki, Cuspinianus javította át és Peter APIANUS metszette fába, s adta ki Ingolstadtban 1518-ban AO évvel később! 20 Matthias ZÜNDT térképén sárgával színezi a török fennhatóság alá került területeket, a zöld színezés Erdély súlyos pénzen megvásárolt függetlenségére utal. 21 Felismerte Belgrád 1521-es elestének történelmi jelen22 tőségét, és jelzi a nagyobb magyar várak elestét. Szeged vonatkozásában először ábrázolja a várat folyóvizű árokkal körülvéve 1567-ben. 23 ZÜNDT térképének egy másik kiadása Belgrád, Mohács, Gyula és Eger hadszíntereit, a felvonuló oszmán erőket jeleníti meg szemléletesen: 24 - a Dráván átkelni szándékozó hadrakelt szultánt felderítő-ékes körgyűrűbe fogja legvitézebb hadserege. Mozgását előőrs, utóvéd, valamint jobbról és balról két