Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

RÉGÉSZET ÉS EMBERTAN - Kőhegyi Mihály: Bálint Alajos (1902-1983)

Kőhegyi Mihály: BÁLINT ALA305 /1902-1963/ Nemrég köszöntöttük nyolcvanadik születésnapján s most néma főhajtással búcsúzunk tőle örökre. Bálint Alajos Lúgoson született ugyan 1902. július fc-én, de elemi- és középiskoláit már Makón végezte, mert postafelügye'iő édesapját ide helyezték át. Sikeres érettségi vizsgája /1920/ után az akkor megnyílt szegedi Tudományegyetem Bölcsészeti Karára iratkozott be. A történelem-földrajz szakos egyetemi hallgatóra csakhamar felfigyeltek tanárai és amikor 1924 nyarán a Földrajzi Intézet észak-európai körutat tett, ő volt a hallgatóság megbízottja. Egyetemi társai között nagy népszerűségnek örvendett és ezért a Diákjóléti Bizottság titkárává választották. Mint ilyen, sokat tett szegénysorsú és nincstelen diáktársai szűkös megélhetéséért. Érdeklődése egyre inkább a régészet felé terelődött és utolsóéves hallgató korában már gyakornokként dolgozott a Régészeti Intézetben. A Ferencz József Tudományegyetem Régészeti Intézete egyidős a Kolozsvárott alapított egyetemmel /1072/. Amikor az egyetem Szegedre települt át, mindent elölről kellett kezdeni. 1924-ben Buday Árpád személyében kiváló igazgatót kapott, aki Banner Jánossal együtt hozzáfogott az Intézet újjászervezéséhez. Bálint Alajos a bölcsésztudori oklevél megszerzése /1926/ után továbbra is az Intézetben maradt, ahol 193B-ig tanársegédként, majd adjunktusként dolgozott. Legtermékenyebb évei ezek. A fiatal kollégát a régészeti szakirodalom alapos átbúvárlásával bízták meg - jó érzékkel - tanárai is lehetőséget adtak a magyarországi régészeti irodalom ismertetésére a Dolgozatok hasábjain. Ezekben, a kritikai észrevételek mellett, az újonnan feltárt, csak szakmai kö-