Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

RÉGÉSZET ÉS EMBERTAN - Lőrinczy Gábor: Szegvár területének X-XI. századi településtörténeti vázlata

Lörinczy Gábor: SZEGVAR TERÜLETÉNEK X-XI. SZÁZADI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI VÁZLATA A Tisza bal partján elhelyezkedő település és tágabb határa jő keresztmetszetét adja a folyót kísérő azon tájegységnek, mely a Koros- és a Maros-torkolat között helyezkedik el. A mai Szegvár területe földrajzilag három eltérő tájra tagolható. Nyugati része a Tisza és a Kontra-tő, illetve s hozzá csatlakozó Kurca közötti sár. E terület a hajdani mélyártér, mely a szabályozás előtt néhány sziget kivételével állandóan víz alatt volt. Ehhez csatlakozik az egykori Kontra-tó és a Kurca vonalát követő magaspart 1-1,5 km széles, É-D-i sávja. Minden időben ez volt a megtelepedésre legalkalmasabb terület. A határ keleti fele, melyet északról nagyjából a Kőrógy, délről pedig a Ludas-ér határol, a szabályozásig a két érpartot kivéve, megtelepedésre kevésbé volt alkalmas: középső része ma is mély fekvésű, lefolyástalan terület, nyáron szikes legelő. Annak ellenére, hogy a területről egyre szaporodnak a X-XI. századra keltezhető leletek és megtörtént a község terepbejárása is,

1 ha településtörténetet kívánunk írni, még mindig a temetőkből és a sírleletekből levonható tanulságokra vagyunk utalva. Szegvárról és környékéről mind a mai napig nem ismerünk a korszakhoz köthető telepet, teleprészleteket . A tárgyalt időszakra keltezett leleteket az alábbi lelőhelyekről .ismerünk: 2 1. Szegvár-Cickazug 2. Szegvár-Erdei Ferenc u. 50-52. sz.

3 3. Szegvár-Kórógytorok 4. Szegvár-Kőrógyszentgyörgy

5