Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

RÉGÉSZET ÉS EMBERTAN - Lőrinczy Gábor: Szegvár területének X-XI. századi településtörténeti vázlata

5. Szegvár-Dromdűlö, VI. kült. 40., Boros-féle homokbánya

6 6. Szegvár-Oromdűlő, Hevesi Vince földje

7 7. Szegvér-Oromdűlö A feltárás alatt lévő korai avar temető területén 3 Ny-K-i tájolású sir került elő. A kirabolt női sírban ezüstfóliás hordóalakú gyöngyöket és fonott gyűrűt találtunk. A másik két sír gyermektemetkezés volt. B. Szegvár-Oromdűlő, Purger János tanyája A tanyatulajdonos földjének egy részét az 50-es években homokbányaként hasznosította. A bányafal északi oldalából 19B6 nyarán egy sír "omlott le", a helyszínelés során egy X. századra keltezhető lovassír maradványát bonQ tottuk ki az omladék alól. 9. Szegvár-régi Újtelep Bronzkarika, melyet sírleletből származóként leltároztak be.

10 10. Szegvár-Sáphalom

11 12 11. Szegvár-Szőlőkalja A 2., 3. és a 9. szám alatt felsorolt leletek egymáshoz közeleső területen kerültek elő. Ezek a sírok igen nagy valószínűséggel egy temetőhöz tartcztak. A Hevesi és a Purger-föld közvetlenül határos, ezért az innen ismert sírokat /6., 3. sz./ egy temetőként értelmezzük. Ezek szerint a tárgyalt területről ismert 11 lelőhely véleményem szerint B temetővel ill. temetőrészlettel azonos. A rendelkezésünkre álló leletek és megfigyelések alapján legkorábbra - azaz a X. század elejére, első évtizedeire - a Szőlőkalján és a Hevesi-földön feltárt temetők első temetkezései keltezhetők. A két temető egyidejű használatát az azonos típusú karperecek előfordulása, ill. az S-végű hajkarikák és az Árpád-kori pénzek hiánya valószínűsíti. A szőlőkalji 32. sír bizánci keresztje,

13 és a Hevesi-földön előkerült bizánci pénzu-