Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

RÉGÉSZET ÉS EMBERTAN - Horváth Ferenc: Még egyszer a szegedi kőbárányról

lehengerlő bizonyításában a kőbárányt valamelyik középkori szegedi templomból eredezteti. Bizonyításának azonban egyetlen, nem is elhanyagolható szépséghibája van: fő és végső érve ugyanis, hogy a kő nem származhatott Dorozsmáról, hiszen Dorozsmának a történeti adatok szerint nem is volt a középkorban temploma, ezért az 1721ben tett tanúvallomások "szájhagyománya" hiteltelen. Reizner 3ános iránti tiszteletünk és jóhiszeműségünk mellett egyetlen magyarázat kínálkozhat: Reizner nem ismerte / !? / sem azt az 1237-ben kelt oklevelet, melyben kétszer is említés történik Dorozsma monostoráról, sem pedig az 1477-ből való említést, mely szerint Dorozsma nemzetségi monostorának kéttornyú kőépülete akkor még állott.

10 Reizner Jánosnak azonban oly egyértelműen sikerült pontot tenni a vita végére, hogy az utódokban fel sem merült Reizner bizonyítékainak ellenőrzése. Az 1960-as években a mai dorozsmai templom közvetlen közelében egy ház alapárkának ásása közben románkori oszlopfő került elő, ami az okleveles bizonyítékokon túl immár kézzelfoghatóan is igazolja Dorozsma középkori templomának létét.

11 A kőbárány-hagyomány valóságmagvát ma már csak hinni, vagy elvetni tudjuk, bár nem szabad elfelejtenünk, hogy számos esetben hiteltelennek tartott mítoszt követve került sor korábban nem feltételezett régészeti felfedezésekre. Bizonyos azonban, hogy Dorozsma és temploma a török alatt elpusztult, s nem csak a perben idézett tanúvallomások szerint, de a kun puszták részletes, 1699-ben történt összeírásában is: "Seyndt keine 12 Zeichen von einer Kirchen zu sehen." Az összeírás viszont több kisebb középkori falusi templom romját egyértelműen említi. Tudjuk, a 18. század végén pusztatemplomok tucatjai tarkították az összeírottakon kívül is a határt. Dorozsma-monostor sorsa azonban ezekétől lényegesen eltérően kellett, hogy alakuljon. A falu és a templom