Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

IRODALOMTÖRTÉNET - Lengyel András: Egy elfelejtett szegedi író: Hegyi András

gátasának megértéséhez is kulcsként szolgál. Az a zárt történetet elbeszélő, elsődlegesen szociálisan értelmezendő realista novellatípus, amelyet ő is művelt, úgy látszik, éppen az időben ért lehetőségei végéhez. A novellaíorma radikális fölbontása, vagy pláne "szöveggé" alakítása, amelyhez prózaírásunk mára eljutott, ebbe a novellaformába már nem fért bele. A lelkiéletnek, a tudatnak azok a területei és vonatkozásai, amelyek mind a prczafejlődés centrumába kerültek s.kerülnek, e formában nem voltak megjeleníthetők; s a szociális feszültségek kimondásához is elmaradtak eszközei s szociografikus gyakorlat lehetőségeitől. Hegyi István kicsiny és félbehagyott, torzóban maradt életműve azonban így is fontos eleme Szeged irodalomtörténetének. S a magyar prózafejlődésben egy fontos novellaforma végső föllobbanásához az a változat is hozzátartozik, amelyet ő képviselt. Ha egyszer elkészül majd a szegedi irodalom antológiája, abban Hegyi István legjobb novelláinak is helyet kell adni.