Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csongor Győző: Flórakutatás és természetvédelem Csongrád megyében, különös tekintettel Szeged környékére
Csongor Győző: F LÓRAKUTATÁS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM CSONGRÁD MEGYÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZE G ED KÖRNYÉKÉRE Csongrád megye és közelebbről Szeged környékének flórája kutatását tárgyalva, nagy nevekkel kell kezdenünk: az 1570-es években a németalföldi származású CLUSIUS /Charles de l'Escluse, 1526-1609/ világhírű természetkutató az első, aki Nyugat-Magyarországon kerül közelebbi ismeretségbe a pannóniai flórával, mint a határszélre zsugorodott országban Batthyány Boldizsár vendége. Fölfedezi, lerajzoltatja könyvében s tárja a világ elé az árvalányhajat. Û fedezi föl a Rábs berkeiben a sárga liliomot / Hemerocallis flava^ Lilio-Asphodelus/, mely növény azóta, minden bizonnyal kerti kultúránkból kiszökve, a Zsombói erdő akácosának alján is meghonosodott. 317 növénye közül környékünkön is megtalálható számos növényfaj, köztük az Artemisia pontica, Cephalaria transsiivanica, Cirsium canum , Cytisus austriacus, Eryn- gium planum, Erysimum diffusum, Euphorbia pannonica / = E . glareosa/ , Iris pumila, Iris variegata, Lythrum vir- gstum , Potentilla arenaria, Salvia austriaca, Scorzonera purpurea , hogy csak a jellemzőbbeket említsük. A híres polihisztor, MARSIGLI Aloysius /1656-1730/ nagy fontosságú műve /Danubius Pannonico Mysicus c. Duna-monográfia, 1726/ lelőhelyei között Szeged is szerepel / Verbascum phoeniceun=Blattaria purpurea/ a lila ökörfarkkóróval. Láthatott még a Tisza partján mostani növényeket is. Itt figyel föl elsőnek a világon - s írja le - a tiszavirág rajzását! A XIX. század hazánkban a flórakutatás százada is. KITAIBEL Pált /1757-1B17/ tekinthetjük megyénk növényzete első kutatójának. Két alkalommal is 1800- és 1810-es
