Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

MŰVÉSZET- ÉS IPARMŰVÉSZET-TÖRTÉNET - Szuromi Pál: Átváltozások, Gulácsy Lajos iróniája

úgy nem ismerte a társadalmi hierarhiát, a befejezettséget, mint a részlegességet és a komolyságot sem. Főként a szüntelen megújulásra, egyfajta társadalmi egyenlőségre és a félelmek legyőzésére apelláltak, s mindehhez az egyetemes vidámság megvalósításával akartak közelebb kerülni. Mindenesetre e karneváli forgatagban a bolond figurája csak egy a sok maskarás közül. A középkori valóság egészében mégis kitüntetett szerepe van. Û akkor is beleláthat kortársai veséjébe, akkor is kimondhatja a kellemetlen igazságokat, amikor a karneváli zsibongás zaja már régen elcsitult. Szó, ami sző: Gulácsy egy olyan történelmi örökségre bukkant rá, amelyben szorongásos lénye és szellemi szabadságra vágyó egyénisége könnyen feloldódhatott. Innen nézve már nem lepődünk meg, ha archaikus hid

at fest, amelyen "

furcsa tarka csoport vonul keresztül

". Vagyis a farsangi ünnepségek egyik jelenetét érzékeljük. S ahogyan a vallásos kollektívákból egyszeriben csak elébünk került a szerzetes ruhába öltözött művész, most megint hasonló kiemelés történik. Karneváli víziót látunk a következő festményen, ahonnan is s művész maskarás, grimaszba rándult képe tekint a nézőre. Igaz, a Cop.ito ergo sum bolond figurája bizonyos mértékig a németalföldi fes tőket idézi, ém az ironikus, groteszk Önarckép analóg a korábbi kifejezéssel. Időközben azonban változnak az arcok, változnak a kifejezések. A Guerra című színes rajzon már egy beesett arcú, kiábrándult fejet látunk, s körülötte pókot, vonatot, ágyúcsövet, majd groteszk figurákat és ördögfiókákat észlelhetünk. Itt már a világháború zaklatott, tragikus légköre is beleszól az alkotásba, nem is szólva az idegszanatóriumi élményekről. Az ördög motívum egyébként többször is foglalkoztatta a művész fantáziáját, ahogyan ez például az Ördög karikával című rajzon is látható.