Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

NÉPRAJZ - Fejér Gábor: Két paraszti munkaeszköz (tiló és szőlőprés) készítésmódjának vizsgálata

Fejér Gábor: KÉT PARASZTI MUNKAESZKÖZ /TILÓ ÉS SZOLOPRÉS/ KÉSZÍTÉSMÚD3ÁNAK VIZSGÁLATA Indokolatlan szószaporításnak tűnne, ha itt a tár­gyi és szellemi néprajz fogalmak jogosultságáról vagy jogosulatlanságáról polemizálnánk. Témánk megvilágítá­sa szempontjából azonban fontos rámutatnunk arra a kap­csolatra, amelyet a tárgyak létesítenek az alkotójuk és felhasználójuk között. Természetesen mind az alkotó, mind a felhasználó /megrendelő/ kifejezés közösséget is takarhat, és előfordulhat olyan eset is, amikor ezek egyazoii személyt, vagy csoportot jelölnek. Napjaink gyakorlatát alapul véve azt mondhatjuk, hogy az alkotás funkcionális, formai, esztétikai, szer­kezeti, technológiai, és anyagismerettani szempontok ál­tal meghatározott folyamatában a készítő szerepe a há­rom utóbbi esetben mutatkozik meg a leglátványosabban, illetve bizonyos esetekben kizárólagos érvénnyel. Rövi­den úgy fogalmazhatnánk, hogy ha egy tárgyban a megren­delő a "funkció és forma", akkor a készítő az "anyag és technika" meghatározója. Ami a vizsgálatokat illeti, módszertani vonatkozás­ban természetesen a recens anyagra épülő terepmunka él­vez elsőbbséget. Kutatásaink történeti kiterjesztésénél azonban igen hamar útját állja a szóbeli adatközlés ma­gától értetődő hiánya, aminek az áthidalására maguknak a tárgyaknak technológiai szempontú vizsgálata kínálko­zik. A módszer nem új, a régészet régóta alkalmazza. Esetünkben azzal a sajátos paradoxonnal kell szembenéz­ni, hogy a felhasznált szerszámok és alkalmazott techno­lógiák fejlettségével fordítottan arányosan egyre keve­sebb értékelhető nyom található a tárgyakon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom