Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

NÉPRAJZ - Markos Gyöngyi: Szerelmi jóslások Makón és környékén

Markos Gyöngyi: SZERELMI JÖSLÄ50K MAKÓN ÉS KÖRNYÉKÉN A szerelmi jóslásnak Makón és környékén: Apátfalván, Földeákon, Maroslelén is elsősorban a lányok voltak a gyakorlói. Hasonlóan az ország más vidékeihez, azokhoz az időpontokhoz kapcsolódott, amelyeknek valaha évkezdő jellegük volt. Országos szinten a legtöbb szerelmi mósló eljárás az András-naphoz kapcsolódott, ezért a férjjósló napokat andrásoló napok

nak is szokták nevezni. Az András-napi szerelmi jövendölés és az álomképnek varázslat útján való előkészítése nem csak Magyarországon, hanem egész Kelet-Európában ismert. Egyes kutatók feltételezik, hogy Szent Andrásnak a férjajándékoző funkciója elsősorban a katolikus ill. protestáns egyházi év kezdetével függ össze. Ekkor szokásban volt, hogy a szószékről beszámoltak az elmúlt évben történt születésekről, halálesetekről és házasságkötésekről. Ez a beszámoló indíthatta a lányokat arra az elhatározásra, hogy ők is szeretnének a kihirdetettek között lenni, ezért Szent Andrást kérésekkel és kérdésekkel keresték fel.

1 Az évkezdő napok változása hasonló szerepkört adott más jeles napoknak is. Makón és környékén a leggyakoribb andrásoló nap a szilveszteren kívül Luca és karácsony napja volt. Vidékünkön is ismertek a csak határozott jeles naphoz kötött szokásokon kívül a bármely napon végezhető varázslások és jóslások, ill. a véletlenszerű jelenségekből való következtetés is. A lányok egyéni rítusokat is végeztek, de közösségi szokásaikban is fontos helyet foglalt el a jövendőbeli férj személyének, tulajdonságainak a megismerése. Közösségi hely volt régen a fonó, amelyre már csak utalásokat találtam, helyette más jellegű összejövetelek voltak