Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)
NÉPRAJZ - Juhász Antal: Adatok a 18-19. századi alföldi ház konyhai tüzelőberendezéséhez
amikor a szobában olyan kemence jött divatba, amely megkívánta a tüzelőnyílás előtti tüzelőpadkát, ez pedig sze rinte a náddal való tüzelésről a szalmatüzelésre való áttérés idején történt. A középtűzhely eredetével a megszabott keretek miatt most nem foglalkozhatok, csak arra utalok, hogy megfejtésébe mindenképpen be kell vonni a 14-17. századi régészeti föltárások eredményeit is. Papp Lészló Kecskemét környéki faluásatásai óta erről az időszakról az Alföldön Bálint Alajos, Méri István, Kovalovszki Júlia, Pálóczi Horváth András, Selmeczi László végeztek anyagfeltárást és publikáltak eredményeket. 1 "* 1980 óta Öpusztaszeren Vályi Katalin folytatja a monostor és Szer mezővároska Árpád-kori és középkori házainak föltárá14 . sát. Ásatásának publikálása elé nagy várakozással tekintünk. A középpadka eredetéről, elterjedéséről néprajzkutatóink véleményét röviden szemlézhetjük. Bátky nem tartotta valószínűnek, hogy "az ősi középtűzhely maradványa volna, hanem úgy vélte, hogy a négyszögletes, asztal alakú kemencére vezethető vissza, amely a Dunántúlról terjedt el. 1 '' Lukács László azonban nemrégiben kimutatta, hogy a Dunántúlon a parasztházak nagyrészében a szabadkémény alatti hasábkemence viszonylag új fejlemény így nem valószínű, hogy az alföldi középtűzhely ebből alakult ki. 16 Cs. Sebestyén Károly a Szeged vidéki parasztházak múlt századi tüzelőberendezését a német és osztrák eredetűnek tartott 18. századi városi polgárházak tüzelőiből származtatta. 17 A városi konyhák hatása nem hagyható figyelmen kívül, de meggondolkodtató, hogy a középtűz hely az Alföldnek olyan széles térségein /Sárrét, Bihar, Hajdúság/ elterjedt, ahol az úri konyhák utánzása csak áttételesen és fáziskéséssel érvényesülhetett.
