Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

NÉPRAJZ - Juhász Antal: Adatok a 18-19. századi alföldi ház konyhai tüzelőberendezéséhez

Újabban Dám László arra a következtetésre jutott, hogy a középpadka a Tiszántúlon alakult ki és onnan ter18 jedt e] a Dun3-Tisza közére és a Dél-Alföldre. Bemutatott forrásaink e megállapításának ellentmondanak. Összegezésül két következtetést rögzítsünk 1. a középtűzhely az alföldi háztípus elterjedés-területének túlnyomó részén megvolt, s léte, elhelyezése minden bizonnyal összefüggésbe hozható a füstelvezetéssel és a kémény korai formáival, 2. az adatok szerint több vidéken /Nagykunság és vidéke, Szeged és környéke/ a középtűzhely korábbi és kizárólagos tüzelőberendezés volt, s a kemence szája előtti oldalpadka e területeken utóbb terjedt el. A két tüzelő használatának körülményeire és a középtűzhely kialakulására más alkalommal még visszatérünk . Jegyzetek 1 Györffy István: A Nagykunság és környékének népi építkezése. III-IV. Néprajzi Értesítő, 1909. 30-40., 65-78. 2 Ecsedi István: A debreceni népi építkezés. Néprajzi Értesítő, 1912. 157-194., Gunda Béla: Régi tűzhelyek és konyhaműveletek a békési Sárrét déli részén. Népünk és Nyelvünk, 1935. 15-29., 95-101., Szűcs Sándor: A sárréti nádház és élete. Néprajzi Értesítő, 1943. 133-149., Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1967. Debrecen, 1970. 255-326., Dám László: A Nagy-Sárrét népi építészete. Műveltség és Hagyomány XVII. Debrecen, 1975-, Filep Antal: Baromudvaros telekelrendezés a Délkelet-Alföldön a XVIII-XIX. században. Ethn. 1972. 484-506., Tálasi István: Kiskunság. Bp. 1977.