Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Wiegand Gyula: A „Dolgozók az iskolákért” mozgalom Nagy-Szegeden

keretekben működött. Már nemcsak a volt egyházi és községi iskolák gondozását tervezték, hanem valamennyi iskola javítására, felszerelésére is gondoltak. Debrecennel, Miskolccal és Győrrel versenyez Szeged az iskolák rendbehozásáért, adta hírül a Délmagyarország július 31-én. Augusztus 10-ig 5zeged minden kerületében,Nagy-Szegeden pedig minden községben megalakították a mozgalom helyi bizottságait. 33 patronázsbizottság alakult, ebből 27 tömegszervezeti. Az SZMT 17 bizottságot alakított. A patronázsbizottság 42 iskola javítását tervezte. 42 közül 15 Szeged belterületén, 27 falun. Az elsők között újították fel a móravárosi /felelős Havalecz Istvánná/, a Szent Gellért /felelős Ladányi Benedek/ és a Tápé, Török-telepi iskolákat, /felelős Tóth József/. Rendbehozták az ószentiváni volt görögkeleti iskolát is.

10 Július utolsó napjaiban az MDP Nagyszegedi bizottsága a falusi, tanyai pártszervezetek titkárait tájékoztatta a mozgalom jelentőségéről, a patronázsbizottságok fontosságáról. A parasztság mozgósítását elsősorban a tömegszervezeteken /UF0SZ, EPOSZ/ keresztül lehetett megoldani. Főleg kétkezi munkát vállaltak /pl. romeltakarítás, anyaghordás stb./. Szervezésük a nyári idénymunkák és helyenként a bizalmatlanság miatt is nehézkes volt. Jó példával jártak elől az algyőiek, akik öt iskola helyreállítását vállalták. A városi dolgozók bevonása a mozgalomba a különböző pártszervek- szervezeteken keresztül történt. A szakmák szerinti mozgósításban jelentős szerepet vállaltak a szakszervezetek. Fontos tény, hogy a város munkássága ezúttal saját érdekein túl a városi iskolán kívül községi iskoláknak is nyújtott segítséget. Például az újszegedi Magyar Kenderfonó és Jutaipar munkásai ötvenezer forint értékű munkával biztosították a kübek-