Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Wiegand Gyula: A „Dolgozók az iskolákért” mozgalom Nagy-Szegeden

házi iskolák újjászületését. A konzervgyári SZIT a dorozsmai általános iskolát, az Árpádközponti iskolát a Gáz és Villamosüzem dolgozói, az Aigner telepi iskolát a Dohánygyár munkásai hozták rendbe. A falusi iskolajavításokhoz a falujáró-csoportok is bekapcsolódtak. Külön kell szólni az MNDSZ két napos utcai gyűjtéséről, melynek során 5.000,- Ft gyűlt össze. Több ezer forint folyt be a mozgalom számlájára az intézmények által adományozott összegekből és a kultúrcsoportok felajánlásából. Többek között a gázgyári kultúrosok 100, Ft, az MDP kultúrcsoportja 300,- Ft, a KIOSZ 3.084,- Ft fizettek be. A Szegedi Ipari Vásár belépőihez 10 filléres pótjegyet csatoltak. Az államosítás egyik legfontosabb erkölcsi tőkéje mutatkozott meg az őszinte tettekben. A "Dolgozók az iskolákért" Országos Mozgalom Intéző Bizottsága 1948. augusztus 6-án Budapesten értekezletet tartott. Megállapította, hogy a mozgalom országossá vált. ígérte, hogy több mint 800 iskolát állítanak helyre a tanévkezdésig. A nagyszegedi patronázsbizottság értékelése szerint a mozgalom a vártnál eredményesebb volt Nagyszeged területén és Bihar megyében alig több, mint hét hónap alatt 60 iskolán 3.B76 munkás, /78.445 órát/ 176.151 forint értékű munkát végzett. Társadalmi gyűjtés útján 16.913,- forint gyűlt össze. Állami és társadalmi segítséggel, adakozásokkal, önkéntes munkákkal augusztus második feléig országosan 2.262 iskolában kezdődött meg a helyreállítási, berendezési munka. Jelentős összeget juttattak a szegényebb tanulók tankönyvellátására . ^ A jelentős számbeli eredmények, a látszólag eredményes mozgósítás hibákat is takart. Legfőbb gyengéje volt, hogy nem sikerült mindenütt tömegmozgalommá fejleszteni, melyet a végrehajtás gyorsasága is akadályozott. Az akció gyakran puszta eredményhajhászássá vált.